Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Művészettörténet - Simon Magdolna: Tervek és épületek (Kecskemét építészete a századfordulók a Bács-Kiskun megyei Levéltár tervanyagának tükrében)

44 SIMON M.: TERVEK ÉS ÉPÜLETEK Ph. Webb (1831—1915), Baillie Scott (1865—1945) — angol építész iparművészek, valamint az 1900-as Párizsi Világkiállításon pavilonukkal szenzációt keltett finn építészek — Hermann Gesellius (1874—1916), Armas Lindgren (1874—1929) és Eliel Saarinen (1873—1950) —nézeteivel. Az angolok a középkori „kézművesség­művészet" egységet álmodták vissza, a finnek és magyar kortársaik ennek az egy­ségnek megőrződését keresték a népművészetben: „Művészetünk ilyen körülmények közt teljesen visszafejlődött. Nem halt meg, csak elrejtőzött. Elrejtőzött oda, ahova nemzeti irodalmunk, nyelvünk is: a nép közé." 61 A Fiatalok köréből elsőként a megbízatásakor huszonhárom esztendős Mende Valér kapott munkát Kecskeméten. Pár hónap eltéréssel bízták meg az evangélikus egyház bérházának (Luther-palota) és a Református Főgimnázium és Jogakadémia (Újkollégium) terveinek elkészítésével. Az első tervezetek mindkét esetben még 1909-ben elkészültek. Az épületek közül a kisebb léptékű Luther-palota lett hama­rabb kész. „A kecskeméti Evangélikus Egyház presbitériuma tegnap délelőtt (február 7-én) tartott gyűlésén véglegesen elhatározta, hogy a mai elavult bérháza helyén a piactérre néző kétemeletes bérházat épít ? amelyben a földszinten hat üzlet­helyiség lesz. A nagy tetszéssel elfogadott csinos és ízléses vázlattervek alapján az építési terv elkészítésével Mende Valér budapesti műépítészt bízták meg, aki artisztikus, szép terveivel már több ízben is sokfelé feltűnést keltett. Az építke­zést az egyház még tavasszal megkezdi, s az építés tartama alatt az egyház jelen­legi bérházában levő üzletek a piactéren, a katolikus bérházzal szemben, barakok­ban nyernek elhelyezést." 62 Az építkezés kivitelezésével Popper Zsigmond építkezési vállalkozót bízták meg. A statikai számításokat Deutsch Béla mérnök készítette, bizonyosan jól, mert az új épület igen kevés sérüléssel, még helyrehozhatóan vészelte át az 1911. július 8-i földrengést. 63 1911. december 18-án már a rendbehozott bérház lakhatási engedélyeit adták ki. 64 Az épület külső megjelenése a népi építészet hatását mutatja: igen magas és festői tömegű tető, a fafaragásos erkély s a tornácszerűen kiképzett felső ablak­sor (21. kép). Ezek a részletek inkább a hegyvidékek építészetére utalnak, ám a nagyvonalúan alakított homlokzat, a mediterrán hangulatú belső udvar és az épület kis mérete (tetőablakokkal együtt is csak négy szint) a Főtér léptékéhez illeszkedő, érdekes elemévé teszik. Jobban meghatározta, és felépültekor kissé túlzottan uralta a Főteret az Újkollé­gium (22. kép). Д Református Egyháznak már 1885-től új épületre lett volna szük­61 KÓS K. 1910. 141. 62 K. L. 1910. február 8. 63 Budapesti Hírlap 1911. július 11. 64 Bács-Kiskun Megyei Levéltár XVII/1. tétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom