Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)
Helytörténet - Sz. Kőrösi Ilona: Adatok a reformkori Kecskemét életmódtörténetéhez
HELYTÖRTÉNET 111 A 6. tizedbeli Nagy István 1828-ban maga folyamodott a tanácshoz. Testvéreivel együtt az apjától örökölt házhelyen lakott, de oly közel voltak egymáshoz az épületeik, hogy az udvarba a szekérrel való bejárás már gondot okozott nekik. Intézkedést kért arra vonatkozóan, hogy egyiküké maradjon az egész telek, másikuk pedig új fundushoz juthasson. Nagy István háza 2 szobából, egy konyhából, 1 kamrából állt. A vályogfalú, nádtetős, fakéményes épületen — amelyet 300 forint 54 krajcárra értékeltek — az összeírok feljegyzése szerint összesen 3 ablak, 5 ajtó és 3 padlásajtó volt. Testvérének, Nagy Jánosnak a 4 öl hosszú háza egy szobából és konyhából álló, vályogfalú, nádtetős épület volt, az értékek között feljegyezték a szobán levő kicsi ablakot, a padlásajtót és a 2—2 szál deszkából készült 2 db „levélajtót". A tetőn levő 125 kéve „ajjas" nádat is számítva, összesen 119 forint 30 krajcárra becsülték a házat. 12 Gyakoriak voltak a város belsejében a „zugok", zsákutcák. Az egyik kis zsákutcában 289 négyszögöl területen négy család lakott. 13 Legbelül Szegedi János 65 1/2, Székely Dániel 54 1/2 négyszögöles telken. Számukra nem engedélyeztek további építkezést. A Reguláris Deputáció az egész területet két telekre osztotta fel. Az utca felé eső telek Bobis Sándoré, a belső Tanto Ferencé volt, aki továbbra is csak szomszédjának udvarán keresztül tudott bejárni a saját 'elkére. Az itt lévő épületek vályogfalúak, nádtetősek voltak, de már téglakéményesek. Kakuja Mihály 5. tizedbeli lakos több alkalommal is folyamodott a tanácshoz, hogy a vele tőszomszédos Nemes György telkét neki adják át, mivel a szomszéd roskadozó állapotban levő háza közvetlenül a város árka alatt fekszik és csak az ő udvarán keresztül van bejárása; egyébként is „keresztbe rendetlenül a szomszéd házához közel fekszik". „Ámbár Nemes György fundusa nagyobb az enyimnél, de ő neki sem élő földje, se járó jószága nem lévén, s annál fogva a'köz terheket nem viselvén, ennél fogva is bátorkodók az ő fundusát felkérni, mivel Vatson árendás földet bírván és járó jószágot tartván, minden terheket viselvén igen nagy szorultságba vagyok a' felől, hogy előttem lévő szomszédomhoz a régi időbenn épült istállóm közel lévén, annak meg újjításától eltiltattam, ekképpen szinte az ég alá szorult jószágaimnak, úgy a' kvártélyos katona számára való istállónak építése Nemes György felül rendes ductusomon eshetne meg. 14 " Hivatkozott még arra is, hogy módja és tehetsége van Nemes György azonnali kifizetésére és a maga épületeinek megépítésére „bátorságos tetőre és jó matériából". 7 öl hosszú háza vályogból és kisebb részben téglából épült, teteje zsindellyel, egy kis részen pedig náddal volt fedve. A szomszéd 8 öl hosszú, nádtetős házának a fala sárral betapasztott sövényből készült. Kissé módosabb házra következtethetünk Szlemenits Istvánné épületének adataiból. 9 öl hosszú, 3 öl széles nádtetős háza 2 szobából, konyhából és kamrából állt. 12 BKML Közig. ir. 1828—49. sz. 13 BKML Közig. ir. 1828—119. sz. 14 BKML Közig. ir. 1831—70. sz.
