Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)
Irodalomtörténet - Orosz László: A Bánk bán nemzeti színházi előadásainak szövege (1868–1929)
498 OROSZ L.: A BÁNK BÁN ... keltezett bejegyzés 1867. X. 25-én történt, az 1452. számú könyvet írták be akkor. A skv.-ünket közvetlenül megelőző, 1470. számú könyv pedig Arany János Hamletfordítása: ezt 1868. márc. 6-án játszották először a Nemzeti Színházban. 4 Nyilvánvaló tehát, hogy az 1471. számú skv. 1868-ban került a Nemzeti Színház könyvtárába. Arra a fölmerülhető gyanúra, hogy a skv.-et talán nem használatba vételekor, hanem épp a színházi, súgói használatból kivonva vették leltárba, a következő ellenérveket hozhatjuk: A skv. címlapján 1919. IX. 26. keltezésű román nyelvű cenzori engedély (bélyegzőlenyomat) található. (Budapest román megszállása idején háromszor játszották a Bánk bánt a Nemzeti Színházban: 1919. okt. 6-án, 20-án és 31-én.) Hasonlóan fontos bizonyítékok a skv. későbbi, egészen az 1920-as évek végéig terjedő használatára a benne található színésznevek. Ezeket egyes kihúzott szövegrészek mellé vagy fölé írták, rendszerint megy, ill. m kíséretében annak jelzésére, hogy az illető színész játéka esetén a húzás érvénytelen. Legtöbbször a Bakó névvel, ill. az ezt rövidítő В betűvel találkozunk: Bakó László 1899-től 1928-ig negyvenszer lépett fel a Nemzetiben Bánk, 1895-től 1917-ig huszonháromszor Petur szerepében. A Bánk szövege mellett két ízben előforduló P betű valószínűleg Pálfi Györgyöt jelenti: ő 1893-tól 1908-ig negyvenhatszor játszotta a címszerepet. Petur szövege mellett a Fehér és a Pataki név is előfordul: Pataki József 1919-től 1921-ig tizenhétszer, Fehér Gyula 1925-től 1929-ig ötször játszotta Peturt. Egy ízben fordul elő a Fáj név s még egyszer a valószínűleg ezt rövidítő F betű Gertrudis szövegénél: Fáy Szeréna 1900 és 1926 között negyvenegyszer lépett fel a királyné szerepében. Tiborc szövege mellett a Bartos meg a Densen név és az Ujh rövidítés olvasható: Újházi Ede 1881-től 1907-ig ötvenhétszer, Bartos Gyula 1920-tól 1929-ig hatszor játszotta Tiborcot. (Vendégként már 19Ó6-ban is fellépett a Nemzeti Színházban Tiborc szerepében, később pedig, az 1930-as években, újra többször játszotta.) Dezséri Gyula egyszer, 1920. nov. 13-án lépett fel vendégként Tiborc szerepében. Háromszor találkozunk Gál nevével Biberach szövegénél: Gál Gyula egyetlenegyszer, 1924. okt. 6-án játszotta ezt a szerepet a Nemzeti Színházban. 5 (Ezeket a neveket és adatokat itt csak a skv. használatának időbeli behatárolása végett említettem; a húzások felsorolásakor majd pontosan megjelölöm, hol, milyen szövegrészekkel kapcsolatban fordulnak elő.) A skv. 1860 utáni keletkezése mellett szól végül az is, hogy — mint majd látni fogjuk — valószínűleg a Bánk bán 1860-i kiadása alapján készült. A kiegyezés után először 1868. szept. 27-én mutatták be a Bánk bánt, új rendezésben, cenzúrázatlan szöveggel. Erre az alkalomra bizonyosan új skv. készült. Az 4 A bemutató pontos dátuma — mint erre lektorom, Ketényi Ferenc volt szíves felhívni figyelmemet — a Nemzeti Színház színlapgyűjteményéből derül ki. Téves tehát mind az 1867. szept. 9-i dátum, amelyet — az Arany kritikai kiadás nyomán (VII. 386.) — előző tanulmányomban említettem (OROSZ L. 1979.139.), mind az 1868. márc. 11-i, amely a Nemzeti Színház műsoráról készült összeállításban (STAUD G. 1965. 214—217.) szerepel. 5 Az adatokra HAJDÚ L. 1935.
