Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)
Művészettörténet - Simon Magdolna: Tervek és épületek (Kecskemét építészete a századfordulók a Bács-Kiskun megyei Levéltár tervanyagának tükrében)
50 SIMON M.: TERVEK ÉS ÉPÜLETEK Az építészeti megoldások természetes rokonságot mutatnak a Katolikus bérházzal, hiszen ugyanazon tervezők egyidőben készült munkáiról van szó (26. kép). Az Úri Kaszinó épülete azonban — szerepéből következően — sokkal díszesebb, színesebb volt. A Kaszinó dísztermének nagy ablakait lezáró három oromzatra Iványi Grünwald Béla „Allegóriák" с falképei kerültek. Ugyanő festette a díszterem főfalára szánt „Uzsonna" című pannót, mely a szabadban mulatozó társaságot ábrázol. A homlokzat plasztikai díszeit Kisfaludy Stróbl Zsigmond tervezte, a nagyterem és az egész épület dekorációs részleteit Falus Elek. A tanítványok számos munkája mellett magának Lechnernek is újra feltűnik neve a város építéstörténetében. A kecskeméti állami elmegyógyintézetre 1908-ban kiírt pályázaton II. díjat nyert 80 , majd 1912-ben neki adták a megbízást. 81 Az épület kivitelezésére azonban nem került sor. Munkái mellett még egy érdekes tény is a városhoz fűzi Lechnert. Minden valószínűség szerint még életében elnevezték a nem sok sikert látott mesterről a városháza mögötti kis utcát. A vállalkozók lapja 1910. augusztus 24-i száma értesít erről, valamint a Borovszky Sámuel-féle Magyarország megyéi és városai monográfiának Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyét tárgyaló, 1910-ben lezárt kötete is ezt írja. 82 1910-ben Kecskemét városa — vízellátással kapcsolatos gondjai megoldására — víztorony tervezésére írt ki pályázatot. Szempontjaik a következők voltak: „Mivel ugyanis nekünk nincs semmiféle magaslatunk, nem áll rendelkezésre számunkra se hegy, se domb, se semmiféle ilyen magasabban fekvő hely, melynek felhasználásával a hajcsövesség elve alapján (közlekedő edények elve) a vízvezetéket berendezhetnénk, tehát víztornyot kell építenünk. Azonban ezt a víztornyot nem szabad valami otromba toronynak képzelni, mert mérnöki hivatalunk úgy óhajtotta megoldani ezt a kérdést, hogy a víztorony egyúttal egyike legyen városunk legaeszthétikusabb (így!) építészeti műveinek is." 83 A beérkezett művek közül a „Szülőföldem" jeligéjű, 60 méter magasra tervezett, „pompás ősszékely motívumokkal díszített" terv azonos lehet Lechnernek először az Építészet és Iparművészet hasábjain 1911-ben közölt kecskeméti víztorony tervével. 84 A két változatban készült terv monumentális lezárásként a Rákóczi út tengelyében helyezte volna el a víztornyot (28. kép). A kerámia borítású víztorony 80 Magyar Építőművészet 1908. 4. sz. 28. 81 Vállalkozók Lap/a 1912. augusztus 14., 12. 82 Vállalkozók Lapja 1910. augusztus 24. 5. BOROVSZKY S. 1910. 342. 83 K. L. 1910. £4 Építészet és Iparművészet 1911. 12. sz.
