Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)
Embertan - Henkey Gyula–Kalmár Sándor: Kiskunsági őslakosok etnikai-embertani vizsgálata
564 HENKEY GY.—KALMÁR S. : KISKUNSÁGI ŐSLAKOSOK . . Student-féle t-próba A t-próbát a kiskunsági őslakosok, valamint a Kalocsa környékiek, a palóc centrum, Lajosmizse és Turkeve népessége között végeztük el, az eredmények a 20. táblázatban láthatók. Mivel a szabadságfokok száma mindenütt nagy (FG>500), a t-értékeket elegendő a standard normális eloszlás eloszlásfüggvényével összevetni. Az F-teszt egyetlen esetben sem késztet a varíanciák egyenlőségére vonatkozó nullhipotézis elvetésére. A legkisebb különDség mindkét nemnél a lajosmizseiekhez, a legnagyobb különbség pedig a palóc centrumhoz képest mutatható ki. A legnagyobb fokú eltérés a kiskunsági őslakosok és я palóc centrumbeliek fejjelzője között észlelhető. A NÉPESSÉG TAXONÓMIAI ÖSSZETÉTELE Л jellegek variációja A vizsgált férfiak kilenc méretével és három jelzőjével kapcsolatban kiszámítottuk a meghatározható szigma rációkat 13 , a kapott értékek a 21. táblázatban láthatók. A méretek átlagos szigma rációja 99,87, a három indexé 91,70. Л taxonómiai elemzés eredményei A taxonómiai elemzést Lipták Pál módszerének 14 kisebb módosításával 1516 végeztük el. A taxonómiai rendszer terén általában a Lipták-felfogást követjük 17 , de az europeomongoloid jellegű turanid típusba soroljuk nemcsak a túlnyomóan mongolid és kisebb részben europid, hanem Bartucz nyomán 18 a túlnyomóan europid és kisebb részben mongolid jellegű egyéneket is. A taxonómiai elemzés eredményeit a 22. táblázatban adjuk meg. A kiskunsági őslakosok között négy típusnak, a turanidnak, az előázsiainak(armenidnak),a keleti mediterránnak és a pamírinak van jelentősebb szerepe a népesség összetételében. A turanidok között leggyakoribb az alföldi változat. Ezeknél a termet általában nagyközepes vagy magas, a fej enyhén hosszú, széles vagy igen széles, brachy-, hyperbrachycephal, az arc széles vagy igen széles, középmagas, euryprosop, a homlok meredek, az orrhát egyenes, az arc síkjából közepesen kiemelkedő, a járomcsont 13 THOMAA. 1957. 71. 14 LIPTÁK P. 1962. 17—27. 15 HENKEY GY. 1978. 395—448. 16 HENKEY GY. 1978/a. 455—458. 17 LIPTÁK P. 1969. 232—234. 18 BARTUCZ L. 1938. 414—422.
