Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Helytörténet - Sz. Kőrösi Ilona: Adatok a reformkori Kecskemét életmódtörténetéhez

HELYTÖRTÉNET 121 adott nékie két tsatló lántzot egy vontató lántzot egy széna mettzőt és egy nád vágott".

42 Kertészek által állandó jelleggel lakott tanyáról kapunk képet egy 1834-ben történt tűzeset kapcsán.

43 A tanya Nemes Deák Terézia (Bóbis Mihályné, majd Sarkadi Jánosné) városföldi ősi földjén volt. A földet az asszony testvére, Deák János művelte feléből. Mint Deák Terézia vallotta: „Tanyai épületemben Nemes Deák János Testvéremnek is az Tanyázást meg engedtem". Korábban Deák Terézia 3 fogás földet engedett át testvérének „minden dézsma nélkül" azzal a feltétellel, hogy a tanyát hozzáértő mesteremberrel rendbehozatja. A tanyában Deák Terézia kertésze, Tóth József lakott feleségével, Balasi Rozáliával és kisfiával. Deák János a tanyát valóban rendbehozatta az előző őszön; a tetejét pl. új ágasegyházi náddal fedette. Összesen 150 forintjába került. A kéményt azonban csak kívülről simíttatta be, a további munkákat a kertészekre bízta. A kertészné azonban, „hogy a hideg reá jött" a belülről való tapasztást már nem végezte el. A tanúk szerint az eső kívülről lemosta a tapasztást, a kémény lyukas volt. Május 14-én — a kertészné aznap „. . . a' városon ide haza volt" —• Deák János kukoricakapásokat vitt ki a tanyára. Velük dolgozott a kukoricaföldön a kertész, Tóth József is. Dél felé Deák János beküldte a tanyába a szintén velük kapáló sógorát, Szálai Mihály pékmestert, hogy készítse el az ebédet. Szálai Mihályon kívül csak a kertészék kisfia tartózkodott az épületben. Költés miatt bent volt a lakásban néhány ülős pulyka és az istállóban „mely a' Tanyai házzal egy fedél alatt volt" bekötve a lovak. A történtek Szálai Mihály tanúvallomása szerint: ,,a' Tanyai ház konyháján a' kukoritza kapásoknak tarhonyát főzött, midőn a tarhonya megfőtt, a vasfazékat a katlanrul le vette, a' kútra ment vízért, és mikor vissza jött, az embereket akarta bé hívni, de az istállóban nagy toporgást hallott, oda hát bé ment és mivel az istálló nem volt le padlásolva, látta, hogy ott nagy füst van, azonnal a' Lovakat kezdette ki eregetni, és midőn a' 4

ik Lovat botsájtotta ki már akkor a tető egészen lángban volt. Ö akkor kukoritza szárral tüzelt és mikor vízért ment az ajtót nyitva hagyta. A' leégett Tanyai háznak kéménye igen rósz volt, de ő nem gondolt semmi veszedelmet ott azért bátorkodott főzni." Az égő házból a kertészék kisfia még kiszaladhatott, a lovak is megmenekültek. A kertészcsalád vagyonkája azonban a tűz áldozata lett. Ez az alábbiakból állt: 3 véka kétszeres búza 4 f 30 x 1 véka 9 ittze kendermag 2 f 11/2 véka kukoritza 1 f 30 x 42 BKML Közig. ir. 1829—35. sz. Kifizette a fia adóját is öt évre, cserébe kért évi 30 véka életet, 14 ökrű szekér fűtőt, 100 fő káposztát, 8 itce kukorica és egy öreg véka elvetett kendermag termését, továbbá „Házamhoz szükséges szekerezéseket megtegye. Ez állott még eddig kenyérnek és gyuradéknak öllésbül, egy napi szüreti haza takarodásbul, két vagy három kotsi tapasztani föld hozásbul." 43 BKML. Közig. ir. 1834—139. sz.