Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)
Művészettörténet - Simon Magdolna: Tervek és épületek (Kecskemét építészete a századfordulók a Bács-Kiskun megyei Levéltár tervanyagának tükrében)
MŰVÉSZETTÖRTÉNET 49 A műkerti építkezéssel egyidőben folytak a Gazdasági Egyesület és Üri Kaszinó (Rákóczi u. 3. 5.), valamint a Katolikus Egyház második bérházának előkészületei. A kecskeméti Gazdasági Egyesület már 1909 végén tervbe vette, hogy az újonnan létesült Rákóczi úton (a Temető Nagy és Temető Kis utcák helyén nyitott sugárút) építi föl kaszinóját, melynek földszintjén üzletek és egy kávéház lesz. 76 A kaszinónak régi helyéről való elköltözését „a Piactér szabályozása, illetve a Népbank és a katolikus egyház tervbevett építkezései folytán a város tulajdonát képező kaszinó épület és a római katolikus egyház tulajdonát képező Dimó-féle ház rövid idő alatti lebontása indokolja. így a Casinó Egyesület, amely 1881 óta bérli a várostól a helyiségeit, költözködni kényszerül. Hogy a Casinó minden további zaklatástól megmeneküljön, a várostól megvásárolta a Rákócziúton levő Pataky- és Dékány-féle telkeket, ahol még a folyó év tavaszán hozzáfog egy szép palota építtetéséhez, hogy abba 1911 őszén beköltözve, magának mindenkorra állandó otthont biztosítson." 77 A két — egymással városrendezési okokból összefüggő —• építkezés közül a katolikus egyházét kezdhették meg előbb, mert ennek kivitelezőjével — Farkas József építésszel — már 1910. július 25-én szerződést kötöttek. 78 A katolikus egyház II. bérházát ma már csak fényképekről és tervrajzairól (27. kép) ismerhetjük. 1964-ben lebontották a főtér képébe mind formakincsével, mind léptékével igazodó épületet. Egyik homlokzata Mende Luther-palotájával közös utcafronton volt, s közvetlenül kapcsolódott Korb Flóris és Giergl Kálmán Jugendstil hatást mutató Népbankjához. Az épület hosszabb frontjához Komor Marcell és Jakab Dezső izraelita egyház számára épített bérháza (1910.), valamint Iparos-Otthona csatlakozott. Ezt a magyarországi szecesszió minden irányzatát bemutató épületsort bontotta meg a katolikus egyház II. bérháza helyére 1969-ben felépített modern üzlet-, és bérház. Jánszkyék épületének homlokzatát a falsík mozgalmas tagolása — félkör alaprajzú zárt erkélyek, a sarok loggiás-tornácos kiképzése — Kisfaludy Stróbl Zsigmond magyar szenteket ábrázoló hat szobra, s az udvari bejárat fölötti oromzat „Hit-Remény-Szeretet" allegóriát ábrázoló freskó díszítette. A freskó Iványi Grünwald Béla műve volt. Hasonló módon — a ruskini elvekből kiindulva, és a szeceszszióra is jellemzően — az induló művésztelep több vezető egyénisége kapott dekorációs feladatokat a Gazdasági Egyesület és Úri Kaszinó épületeinél. Az építkezést 1910 szepi emberében kezdhették el, mert a Gazdasági Egyesület ekkor bízta meg a kivitelezéssel Zaboretzky Ferenc helyi műépítészt, a tervezők felügyelete mellett 79 . 76 K. L. 1909. december 26. 77 K. L. 1910. február 1. 78 K. L. 1910. július 26. 79 K. L. 1910. szeptember 3.
