Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Művészettörténet - Simon Magdolna: Tervek és épületek (Kecskemét építészete a századfordulók a Bács-Kiskun megyei Levéltár tervanyagának tükrében)

18 SIMON M.: TERVEK ÉS ÉPÜLETEK díszítőelemei, melyek alkalmazására a funkció miatt igen kevés helyen volt módja. A törzstiszti épüle* homlokzata —• az egyetlen kidolgozott homlokzatrajz a terv­csomagban — három szintes, 15 tengelyes, közép- és két sarokrizalittal tagolt épü­letet mutat. (3) A három tengelyes középrizaliton nyitott bejáratot plasztika is hangsúlyozza. A kapu két sarkán álló, mellvértből és fegyverekből kombinált plasz­tika már 1871-ben, az akkor még Puntzmann nevet viselő Pártossal közösen ter­vezett Honvédmenház homlokzatán is megjelent. 19 Az oromzaton elhelyezett címert és a lépcsőházat már reá jellemző — az épület rendeltetésére utaló — jelképes motí­vumokkal díszíti, egyéni módon. A bajuszos fej a magyar katona típusát mutatja, míg a címer körül és a lépcsőházi korláton elhelyezett gömbök lángoló bombácskák. A díszítőelemek közt feltűnik a későbbi épületeken — így a Kecskeméti városházán is •—• alkalmazott „hold" motívum. Az egyszerű homlokzatot az ablakok körül és a sarkokon armírozás díszíti. Most a részletekről térjünk vissza az építéstörténetre. A vállalkozói versenytárgya­lást 1886 februárjában tartották. A szegedi „Erdélyi, Heitzmann és Milkó" kapták a megbízást. 20 Augusztus 14-én már a bokrétaünnepséget rendezték meg. 21 1886. no­vember 16-án összeomlott — a Schlik-féle vasgyár hibájából — a vasszerkezetű lovar­da teteje, ám az 1887. október 1-i határidőt így is betartották. 22 Az építkezés alig 19 hónap alatt befejeződött, ami egy 23 épületet magába foglaló 20 holdon elterülő laktanyakomplexumnál igen gyors és pontos munkát kívánhatott. 23 A szeptember 15 és 16-án a polgármester (Lestár Péter) és két szakértő által tartott szemle a lak­tanyát ,,úgy egészségügyi", mint katonai szempontból teljesen „kifogástalannak" találta. 24 Október elején a Ceglédről érkező 7-es huszároknak ünnepélyes körülmé­nyek közt átadták a laktanyát. 25 A munkálatokban Lechnerék, Rauscher Miksa és a vállalkozó „Erdélyi, Heitzmann és Milkó" mellett az említett budapesti Schlick­gyár (bádogozás és a két fedett lovarda tetőszerkezete), Arkay Sándor budapesti műlakatos (egyéb lakatosmunkák), Rainer Károly szegedi műlakatos (asztalosmun­kák) és Nagy Pál esztergomi kőfaragó vettek részt. Érdekes, hogy közülük Rainert és Arkay Sándort a Városháza építkezésénél is alkalmazzák majd, az építészek (Pártos és Lechner) javallatára, akik a Rudolf laktanyán végzett jó munkájukra hivatkoznak. Az 1880-ban polgármesterré választott Lestár Péter nevéhez fűződik a város rend­szerének korszerűsítését meghatározó 1881-es városrendezési terv és szabályren­19 KISMARTHY LECHNER J. 1961. 13. 20 K. L. 1886. február 28. 21 K. L. 1886. november 21. 22 K. L. 1886. november 28. 23 K. L. 1887. szeptember 25. 24 K. L. 1887. október 1. 25 K. L. 1887. október 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom