Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Irodalomtörténet - Fazekas István. Levelek Falu Tamás költőhöz (1911–1971)

484 FAZEKAS L: LEVELEK FALU TAMÁSHOZ A könyvemben és a külföldi előadások számára természetesen megcsinálom mindazokat a javí­tásokat, amelyekre ön olyan kedvesen figyelmeztetett [,] és amelyekért végtelenül hálás vagyok önnek. Megismételt köszönettel és kitűnő tisztelettel vagyok régi barátja Heltai Jenő 1 folio, gépelt kézirat autográf tintaírású aláírással. Jelzet: V. 4320/31 1 Falu Tamás közjegyzői gyakorlattal, jogi tájékozottsággal, levélben javasolta a Jó ü^Ut című Heltai-darab néhány részletének igazítását. A Petőfi Irodalmi Múzeum Falu Tamás levelét is őrzi (jelzete: V. 3833/189/4), ezért könnyen idézhetünk annak tartalmából: „Tegnap zsúfolt házban tapsoltam végig a Jó üzletet. Úgy is, mint író, úgy is, mint publikum. Mint közjegyző [,] azonban két helyen felszisszentem. Először: mikor a közjegyzőhelyettes bejön, s aláíratja a házaspárral az ügyvéd által készített okiratot. Ez jogilag helytelen, mert házastársak között létrejött vagyonjogi megállapodás csakis közjegyzői okirat formájában érvényes, az aláírások hitelesítése nem elégséges, vagyis itt a forma a lényeg. Ezt a jelenetet úgy kellene megoldani, hogy a köz jegyzőhelyettes hozza be az okiratot, ő tegye a házasfelek elé, hogy ezek pillanatnyi átfutás után aláírják. Másodszor : az ügyvéd bejelenti, hogy Somló és Darvas házasságát hűtlen elhagyás címén bontja fel, s a pert „holnap" megvitatja. Ez házasságjogi lehetetlenség, mert a közjegyzői okiratba foglalt tanúsítvánnyal kell igazolni, hogy a házastársak több mint hat hónap óta külön élnek. Ez jelen eset­ben nem igazolható. Az ügyvéd tehát egyszerűen hagyja el, milyen címen akarja felbontani a házas­ságot. Más jogcím is található bőven, hiszen az ügyvédek azért vannak, hogy ilyent találjanak. Bocsásson meg a hajszálhasogatásért, de jogásznemzet vagyunk, sok bíró, ügyvéd, közjegyző nézi meg ezt a darabot, miért találjonak benne ilyen kis hibát is?" A levél közvetlen hangneméből is sejthető, hogy Falu Tamásnak nem ez volt az első levele a népszerű színpadi művek szerzőjéhez. 1919-ben, majd 1921-ben, 1922-ben, 1935-ben keltezett, Heltaihoz írt levelére is rátaláltunk (jelzetük: V. 3833/189/1—4.), amelyek a Heltai-hagyatékkal kerültek a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárába. 14. BABAY JÓZSEF [Budapest, 1935. január 2.] Méltóságos Uram! Pár napig úton voltam [,] s így csak ma jutott kezembe kedves és igazán jóindulatú leveled. Bocsáss meg tehát a késésért [,] s fogadd fáradságodért őszinte és hálás köszönetemet. 1898-ban születtem Nagyatádon, Somogy megyében. Középiskoláimat Kiskunfélegyházán végez­tem [,] s onnét 1916 májusában vonultam be katonának, a IV./19.-ik ezred fiumei, partvédelmi zász­lajához, mint önkéntes. Hadnagyként szereltem le, 29 hónapot töltöttem a lövészárkokban, több­ször kitüntettek. A forradalmak után egy esztendőt még szolgáltam a Horthy-hadseregben Kapos­várott, leszerelésem után 1922-ben szerződtem a kaposvári Új-Somogy című laphoz. Itt megjelent első verseskötetem, a „Bezárt ablak alatt". Később Pécsett, Szombathelyen voltam újságíró. Pécsett jogot hallgattam, de tanulmányaimat nem fejeztem be. 1926-ban kerültem Budapestre [,]s több lap­nál voltam ezalatt szerkesztőségi munkatárs. Tárcáimat a B. [udapesti] H. [írlap], a Magyarság, a P. [esti] H. [írlap], az Újság kezdte közölni, első regényem is a B. [udapesti] H. [írlap] közölte[,]

Next

/
Oldalképek
Tartalom