Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Néprajz - Bosnyák Sándor: Alpár néphite Kádár Lajos emlékeiben

NÉPRAJZ 327 jelentésű, a nappal közepét is jelenti, Észak szavunk nyelvészeink szerint is az éjszaka •< szóból keletkezett.

12 Az analógiás sor tovább bővül : Jobb = férfi = Dél = nappal = világosság = Nap, bal = nő = Észak = éjszaka = sötétség, és így tovább. Az ember az ellentétes erők találkozási pontján áll, s maga is ellentétes erőket egyesít. Az ember a közép. A kiskunsági pásztorok sátraik elhelyezésé vei-tájolásával is világképüket fogalmazzák meg. 4. Kádár Lajos több mint fél évszázada elkerült falujából, s őrzi népe bitvilágát. Emlékei gazdagok, ma is elevenen élnek (amit az ízes, élményszerű szóbeli megfogalmazás is mutat), a népi hitvilág egészére kiterjednek. Adatai egytől-egyig gazdagítják ismereteinket, egyes adatai hézagpótlóak, vagy olyan archaikus mélységeket nyitnak fel, melyek előtt szédülve áll meg a gyűjtő. A messzemenő következtetések és gondolattársítások helyett e vázlatos bevezető után köszönetet mondok a nyolcvanadik évét betöltő Kádár Lajosnak, hogy vállalta a gyűjtéssel járó törődést és fáradságot, s élete alkonyán egy újabb könyvvel ajándékozott meg bennünket. (1976) ADATTÁR I. Világkép Világ és másvilág 1. Az égbolt olyan, mint az üst. Nem kell messzire menni, mondták az öregek, nézd csak, hiszen látja az ember, úgy fekszik, mint az üst. 2. A katonaviseltek is mondták: Taljánországban is úgy volt. Hiszen olyan az ég, de annál tovább úgy sincs világ, legfeljebb Taljánországig tartott. Vagy a muszka gránicig, mert odáig is elvitték őket katonának. Aztán, hogy mi van arra, ott már a fantáziák kitágultak. Ha megkérdezték, hogy milyen a muszka, akkor azt mondta, hogy egy szeme van csak, nem félszeme, középen van egy szeme a homlokán, 3. Bársony István, akit mellesleg Inas Pistának hívott mindenki, sokáig csősz volt, meg is öregedett, egészen nyolcvan éves koráig élt. Az olyan mesét mondott, hogy akik feljutnak az égbe, azok először az égi hivatalba kerülnek és ott mondják meg, hogy hová megy, a pokolba, a mennyországba, vagy a tisztítóhelyre. О elmondta, hogy olyan templomot találtak ott fent, olyan nagy templom volt, hogy mikor a pap azt mondta, hogy „dominusz vobiszkusz", akkor a jelentő lovas, egy magyar huszár vasat adott a lovának, vágtába ment egy fertály órát. Akkor odaért a kántorhoz, felszólt neki: „Kántor úr maga következik!" Akkor az leszólt: „eckom piritituó!" Különben a templomot lélekfürösztőnek hívják. Aki ide bement, az már valamennyire tisztára fürösztötte magát az Úristen színe előtt. 4. Szent Péter áll a mennyország kapujában. Szent Péter mai szóval időfelelős. Akit beereszt a mennyországba, azt beereszti, akit nem ereszt be, az nem mehet be. Szent Péter meg van áldva avval a tudással, hogy ő már előre-látja, hogy bűnös-e a lélek, nem-e. О a kapus, ott a kucs a kezében egy arany láncon csüng egy rettentő nagy kulcs; szűrben van, öreg kalappal a fejében, de kiskun 12 BÁRCZI Géza: Magyar szófejtő szótár. Bp. 1941. 56, 60.1.