Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Művészettörténet - Bánszky Pál: Kodály Zoltán a képzőművészetben

MŰVÉSZETTÖRTÉNET 59 dett, ugrásszerűen megnőtt viszont az évfordulókhoz igazodó és kisebb anyagi befektetést igénylő érmek száma. • A Kodály-ikonográfia feldolgozásának alapdilemmája e témakör behatárolása. A kérdés úgy merül fel, elégséges-e csupán a portré ábrázolásokra figyelni, hiszen ezek mellett külön műtárgycsoportot képeznek a Kodály zeneművek által ösztönzött képek és szobrok (pl. Psalmus Hungaricus, Fölszállott a páva, Háry János). Hasonlóan számottevő a közös forráshoz, a népdalhoz igazodó mű. Ez a harmadik műtárgycsoport, tehát már csupán azon a szálon kapcsolódik Kodályhoz, hogy ő is forrásként használta fel zenei világa kialakításához a népdalt. Erre a hármas tagozódásra — portrék, zeneművekhez kapcsolódó „illusztrációk" és a közös népművészeti forrásban való egyezések — az említett debreceni Kodálypályázat, továbbá Kecskeméten a Katona József Múzeumban „Kodály Zoltán a fotó- és képzőművészetben" címmel rendezett kiállítás hívta fel a figyelmet. A mérhetőség szempontjából a legegzaktabbnak a hagyományos portréábrázolások, illetve olyan képzőművészeti alkotások ikonográfiái feldolgozásai látszanak, melyeknél Kodály alakja még meghatározó jelentőségű az egész mű szempontjából is. E mostani dolgozatomban ezért csupán az első műtárgycsoport összegezésére vállalkozom, számolva így a témakör viszonylag szúk behatároltságával, ami lehetővé teszi viszont a teljes parttalanság és főként az olyan felületi művek veszélyének elkerülését, melyek „keresztnevükben" kapcsolódnak csupán Kodály szellemiségéhez. Az alábbiakban áttekintésre kerülő képzőművészeti alkotások a híressé vált Kodály teljes életútját végigkísérik, magukon hordozva az életkori változások egyes jegyeit. A legkorábbról, 1907-ből Balázs Béla Párizsban készült rajzait ismerjük. Ezt követi 1911-ben Bató József modern művészeti hatásokat mutató portréja a közel harmincéves Kodályról. Megközelítően erre az időre tehető a később Petri néven szereplő Pick Lajos első mellszobra is. (A szegedi Pick «Petri» Lajos valószínűleg az ugyancsak szegedi Bauer Herbert vagyis» Balázs Béla» révén 1905 körül ismerkedett meg Kodály Zoltánnal és nem sokkal később készülhetett az első szoborportréja a fiatal Kodályról). Balázs Béla rajzai, Bató József és Pick Lajos fiatalkori Kodályt ábrázoló festménye és szobra nyitja meg a Kodályról készült művek sorát, melyek száma a mester népszerűségével hatványozottan növekedett. A történeti módszer a katalógus felépítésében megkívánná a művek keletkezésének kronológiai egymásutánját. A jobb kezelhetőség kedvéért az alkotók ABC szerinti csoportosítását és a műfaji felosztást (festmény-rajz, szobor-dombormű és érem-plakett) követem. Az adatszerű közlés mellett a művek külső jellegzetes ismérveinek a leírására szorítkozom. Időközi, tehát nem a végső számadás igényével készült e dolgozatban 148 festményről, rajzról, szoborról, éremről és plakettről összegzés. Az eddig összegyűjtött művekkel nem zárható le Kodály Zoltán alakjának képzőművészeti ikonográfiái feldolgozása. Várható újabb és újabb képek és plasztikák születése, mely a jövőben tovább gazdagítja Kodály Zoltán arcképcsarnokát.