Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Művészettörténet - Simon Magdolna: Tervek és épületek (Kecskemét építészete a századfordulók a Bács-Kiskun megyei Levéltár tervanyagának tükrében)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET 53 összekapcsolódott volna a reprezentatív főútvonalnak nevet adó Rákóczi Ferenc emlékművel. A köralaprajzhoz kapcsolódó négy karéjra puha formálású kerámia kutak kerültek volna. Sajnálatos, hogy ezt a valóban nagyszabású tervet is meghiúsították a körülmények. Az 1911. július 8-án történt földrengés nemcsak a már álló épületekben pusztított, hanem az egész városban megakasztotta az építő kedvet. A Budapesti Hírlapnak 1911. július 11-én készült beszámolója híven leírja a pusztulást. ,,A nagy városháza belső udvara mutatja legélénkebben a pusztulást. Az egész udvar lezuhant törmelékkel, kődíszítésekkel van tele. Úgy fest, mintha egy barbár ellenség egész napon át bombázta volna. Szomorúan érdekes a törvényszéki palota is a maga lehajtott kupolarúdjával, mely úgy fekszik végig a tetőn, mintha óriás kéz játéka döntötte volna le, mint egy ceruzát. Az épület előtt darabokra törve Justicia közel félszáz mázsás szobra. Bedőlt a Lutheránusok gyönyörű új bérházának két tűzfala is. Az egyik a takarékpénztári palota tetejére, a másik egy bérház emeletére . . ,"

85 A városházát ért pusztulást Lechner személyesen mérte fel, amit az újságcikkek mellett a Levéltárban őrzött költségvetés is igazol.

86 Az építőtevékenység visszaszorulását nemcsak a földrengés, hanem a városépítőnek nevezett Kada Elek polgármester halála (1913) is okozta. Kada Elek síremlékét Jánszky és Szivessy tervezték 1914-ben (29. kép). Monumentális sírbolt, geometriai formákból épül föl. A bejárat fölött a család címere, kétoldalán virág- vagy gyertyatartók helyezkednek el. A feliratokon kívül egyszerű stilizált virágdombormű helyezkedik el a homlokfalon. A terv 1914. június 17-én készült, 1 héttel a tervezők mesterének, Lechner Ödönnek halála után. A Vasárnapi Újság június 20-i száma képet közölt a temetésről s a menet élén vonuló művészetbarátok közt találjuk Péter Sándor író, Lányi Dezső szobrász, Hermann Lipót, Zádor István, Jávor Pál festőművészek és Spiegel Frigyes, Szabolcs Ferenc, Vágó József, Lajta Béla, Málnai Béla és Neuschloss Kornél építészek mellett Jánszky Bélát is. Visszanézve ez a menet — pár héttel a sarajevói merénylet előtt — nemcsak a ^mestert" hanem a magyar építészet szép, reményteli korszakát búcsúztatta. 85 Budapesti Hírlap, 1911. júl. 11. 86 Az 1911. július 8.-i földrengés utáni helyreállítás költségvetése. Bács-Kiskun Megyei Levéltár 25/XXV/4. (A kéziratot 1983 márciusában zártam le.)