Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Irodalomtörténet - Orosz László: A Bánk bán nemzeti színházi előadásainak szövege (1868–1929)

IRODALOMTÖRTÉNET 525 Érdekes végül megvizsgálni azt is, hogy azok a színészek, akiknek a neve vagy a kezdőbetűje egyes szövegrészek mellett előfordul megy, m (— megy), ill nem, »(=nem) kíséretébexi, hogyan módosították a színpadi szöveg teljességét. A skv. tanúsága szerint Bakó László szerepe volt ebben a legjelentősebb. Mint korábban már említettem, 1899-től 1928-ig negyvenszer játszotta a címszerepet: 1899-ben — Pálfi György sorozatát megtörve — kétszer, 1903-tól 1908-ig Pálfival váltakozva hétszer, az 1916-i felújítást követően, Kürti Józseftől visszavéve a szerepet, 1918-tól 1920-ig újra tizenhatszor, majd Kürti három és Ódry két fellépésétől megszakítva, az 1928. máj. 1-i előadással bezárólag még tizenötször. Kürti és ódry modernebb, értelmibb felfogású Bánkjával szemben Bakó a régibb, deklamáló stílust képviselte.

22 Mindenesetre jóval teljesebb szöveget mondott, mint azok, akikkel váltakozva játszotta a nagyúr szerepét. Az ő szövegmondása megtartotta a következő kihúzott szövegrészeket: I. 214—218, 560—563, II. 214—217, 247—251, 257—260, 273—277, 278—280, 288—290, 404—408, 425—427, III. 17—19, 23—24, 46—49, 51—56, 106—108, V. 332—354, 434—437, 440—448, 451—452, 474—489, 515—518, 527—529, 532—535, 583—586, V. 180—182, 210—213, 273—276, 339—344, 388—389. (Érdemes összevetni ezt a felsorolást a Bánk monológjaiból kihagyott részek föntebbi felsorolásával.) Petur szerepét is játszotta Bakó Szacsvay Imre és az őt néhányszor felváltó Hetényi Béla sorozatába ékelődve 1895—96-ban kilencszer, 1902-ben és 1906-ban egyszer-egyszer, majd az 1916-i felújítástól 1918-ig, Kürtivel való szerepcseréjéig még tizenkétszer.

23 Bár itt a jelölések nem egészen egyértelműek, úgy tűnik, ebben a szerepben is bővebb szöveget mondott, mint elődei. (Ld. II. 45—50, 53—58, 114— 128,137—139). Figyelemre méltó még Fáy Szeréna két szövegvisszaállítása Gertrudis szerepében (IV. 93—100, 562—567), már csak azért is, mert e szerep legnagyobb alakítójával, Jászai Marival felváltva játszotta a királynét 1900-tól 1920-ig, majd az ő örökébe lépve 1926-ig, összesen negyvenegyszer. (Közben 1910-ben egy alkalommal Helvey Laura, 1924-ben pedig kétszer Márkus Emília is fellépett Gertrudis szerepében, s lehetséges, hogy Fáy nem Jászai, hanem Márkus kihagyott szövegrészeit állította vissza; ámbár az is igaz, hogy — mint majd még említeni fogom — a IV. 97— 100. és 562—567. sorok az 1892-i bécsi előadás szövegében sem szerepeltek, akkor pedig Jászai volt a királyné.) A többi szereplő esetében a módosítások nem jelentősek. (Bánk: Pálfi V. 358—359; Petur: Pataki József II. 119—123; Fehér Gyula II. 37, 119—123; Tiborc: Újházi Ede III. 239—242; Dezséri Gyula III. 160—161; Bartos 22 „Bánk méltóságát hiven ábrázolja, de amint úrrá válik rajta az indulat, nyomban elveszti a mértéket és pattogó beszédével éppenséggel nem tragikus hatást ér el." {Budapesti Hírlap, 1918. szept. 10.) „ . . . úgy beszél, mint egy tenorista, s kezdetleges korportázs-mozdulatainak éppúgy nincs közük ahhoz, amit mond, mint búcsúztatói hanghordozásának." (Ignotus, Világ 1918. szept. 10.) Mindkettőt idézi NÉMETH A. 1935. 159—160. 23 A színiakadémia elvégzése után Petur volt Bakó első szerepe; a kritika szerint nem tudta feledtetni Szacsvayt. NÉMETH A. 1935. 158.