Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Néprajz - Sztrinkó István: Tűzhelyek a Duna–Tisza közi lakóházban

466 SZTRINKÓ L: TŰZHELYEK . . . szükségtűzhelyként ismerjük a földkatlant, de használták pl. a halasi pásztorok is. „Többnyire szabadtűznél főztek, de itt-ott katlanokban is. Ezeket gyepes helyen ásóval ásták. Elől a tűzrevalónak helyet ástak, hátrább pedig a bográcsnak kerek nyílást, a katlan hátuljánál pedig a füst eltávozására egy másik kisebb nyílást hagytak."

59 Készülhetett ez az alkalmi tűzhely gyöphantból is. Lakodalomkor „Mikor rá került a sor, a tűzhejet is meg csinálták gyöphantból, főzősátor alatt, nagy fazekak voltak cserépből, négy öt darab is, . . ."

60 (29—30. ábra) Összegzésként elmondhatjuk, hogy a Duna—Tisza közi lakóház tüzelőberendezésének történetét tudjuk a múltban legtovább visszakövetni. A XV. századból ismerjük kezdeteit, illetve akkori állapotát, mely már fejlett formát mutat. Az addig vezető alakulás menete azonban adatolatlan, éppúgy mint a XVII. századi változások. E hiátusokból következik, hogy alapvetően három probléma okoz gondot területünk tüzelőberendezéseinek bemutatásakor. Kérdéses, hogy miként honosodik meg igen korán a szemeskályha, illetve miért szorítja ki a sárkemence. Kérdéses, hogyan alakult ki a fejlett füstelvezetést biztosító szabadkémény, s végül az is, mennyire szerves eleme ennek a rendszernek a konyhai középpadka. Jelenlegi ismereteink szerint sem ezekre az alapvető kérdésekre, sem számos egyéb problémára nem tudjuk még a megnyugtató választ. Összefoglalónkat, s a benne felvetett ötleteket nem is a megoldás igényével fogalmaztuk meg, inkább azt kívántuk érzékeltetni, hogy a végleges tisztázáshoz még újabb és újabb szempontokat kell figyelembe venni. Ehhez döntően hozzájárulhat a kiterjedt néprajzi terepmunka is, hiszen a régies elemek maradványainak segítségével értelmezhetjük csak a történeti és régészeti előzményeket. Előrelépést pedig e két rokontudomány újabb eredményeitől remélhetünk. IRODALOM BAKSAY Sándor 1891 Magyar népszokások. In: Az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képben. VII. Budapest. BARABÁS Jenő 1970 A lakóház füsttelenítéséről. Ethnographia, 276—287. BARABÁS Jenő—GILLYÉN Nándor 1979/a Vezérfonal népi építészetünk kutatásához. Budapest. BARABÁS Jenő 1979 A magyar népi építészet táji—történeti tagolódása. 19—25. In: Népi épíszeti emlékeink védelme. Az Egri Nyári Egyetem előadásai. Eger. 59 NAGY CZIROK L. 1959. 223. 60 CSONKA M. 1977. 98.