Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Néprajz - Solymos Ede: A bajai halászcéh

404 SÓLYMOS E.: A BAJAI HALÁSZCÉH kötelesek, a mesterség dolgait nyilvánosan, minden titok nélkül tárgyalják, aki azonban egy ilyen összejövetelről nyomós ok nélkül kimarad, legyen ugyan megbüntetve, de a mester büntetése az ötven dénárt, a segédé a huszonöt dénárt nem lépheti túl ; ha azonban egy mester vagy egy segéd a saját ügyét a megszokott összejöveteli időn kívül akarja a közösség elé vinni, kötelessége azt a céhmesternek és az ilyen összejövetelért a mester tartozik nyolcvanöt dénárt, a segéd negyvenkét dénárt letenni. Harmadszor: A céhmester választása a kézművesség évfordulóján történjen úgy, hogy az igazi céhmester hivatali idejének letöltése után előbb az illendő elszámolást a bevételről és a pénz kiadásáról fektesse le, azután két másik jelölttel együtt annak, aki a legtöbb szavazatot kapta és céhmesternek lett választva, a láda kulcsát adja át; mindez a földesúr ákal megnevezett biztos jelenlétében történjen, és valamint ennek jelenléte nélkül a céh úgy sem képes összejönni, úgy kötelessége a céhmesternek minden fiatal és idős mestert, kivétel nélkül, minden egyes összejövetelre meghívni; e mellett ez a szabály úgy a céhmester választási ideje alatt, mint minden quatemberkor mindenki tudomására legyen hozva felolvasás által, és ha valaki a fent említett időn kívül óhajtja ugyanezt a felolvasást, ezen kérelmét huszonöt dénár letétele ellenében ne utasítsák el. Negyedszer: Ha egy ifjú ezen kézmű valamelyikénél inasnak kíván felvétetni, először is mutassa fel a becsületes származást igazoló bizonyítványt, és azután két forinttal nem több szegődtetési pénzt, de letöltött három év után ha segédnek lesz felszabadítva, újólag két forintot tegyen a ládába, ebbe beszámítva a bizonyítvány megírási pénzt is. Kötelessége a mesternek az inast nem a saját házimunkájának végzésére felhasználni, hanem a mesterségre megtanítani, vele nem túl keményen bánni, inkább mint egy jó családapa úgy álljon mellette, őt a mesterség fogalmára oktassa, ha azonban az inasévek befejezése előtt az inas mestere elhalálozna, a céh döntésére legyen bízva, hogy az ilyen inas továbbra a hátramaradott özvegynél maradjon-e, vagy egy másik mesternek legyen-e átadva; az ilyen kitanult és felszabadított inas azonban, a mesterség jobb gyakorlása végett három évig vándoroljon. ötödször: Ha egy segéd mester óhajtana lenni, először is tegyen le egy forint jelentkezési pénzt azután az egész céh előtt mutassa fel a becsületes származást igazoló bizonyítványt és írásos igazolást a letöltött inasévekről, kinek azután a kötelességeiről szóló szabályokat minden illeték lerovása nélkül fel kell olvasni, az ilyen aztán letelepedési engedélyért a földesurasághoz lesz utasítva, ennek biztosításáért készítsen egy mesterdarabot, ennek elkészítésére kapjon megbízatást, mégpedig mindegyik a saját kézműjének megfelelőt, amely nem költséges, de használható és könnyen eladható legyen, ezen mesterdarab aztán a biztos jelenlétében legyen megvizsgálva és ha néhány hiba megnyilvánulna, azt pénzzel megválthatja, de az ilyen pénzbüntetés egy, kettő, három, legfeljebb négy forintnál többre nem rúghat; De ha a mesterdarab elkészítésénél túl nagy hiba adódna, új darab elkészítését kapja feladatul, vagy az ilyen a mesterség jobb elsajátítására legyen utasítva büntetés lefizetése nélkül, de ha a mesterjogra pályázó már előbb a mesterjog elnyeréséért valamit fizetett volna, fizettessék neki az ilyen pénz vissza. Ha azonban a mesterdarab jól lett elkészítve, tartozik őt a kézművesség mesternek elismerni és őt a földesuraságnak a letelepedés elnyerése végett bemutatni. Ezután kell a mesternek a tizenöt forint illetéket a mesterjogért két részletben a ládába betenni, az elsőt azonnal, a másik felét egy éven belül. És az ilyen új mester azonnal jogosult a többi mesterhez hasonlóan segédeket, és inast felvenni, tartani, egyébként evésben és ivásban a legkomolyabban megtiltatik minden visszaélés, ezért a céh az ilyen új mestert semmi esetre sem terhelheti meg semmilyen ürüggyel a mesterlakoma adására. Hatodszor: A mester fia, vagy az aki mester lányát vagy özvegyét feleségül veszi és mester óhajt lenni, szintén a fenti kikötéseket köteles teljesíteni, tehát az ilyen szintén töltse le a tanulási éveket, ugyanúgy hajtsa végre a vándorlást és a mesterdarabot is köteles kellően elkészíteni, ő sem vállthatja meg ezen kötelezettségeket pénzzel, kivéve a mesterilletéket, ebből az ilyennek csak a felét kell letenni. Hetedszer : Szabadságában áll az összevont kézmünek néhány vidéki mestert alkalomadtán beké-