Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Néprajz - Solymos Ede: A bajai halászcéh

NÉPRAJZ 397 Az 1872-es ipartörvény értelmében megszűnt a halászcéh, s megalakult a bajai Halász Ipartársulat. Az említett új pénztárkönyvből ismerjük az akkori mestereket, özvegyeket, az utolsó lapra írták be a Felvég és Alvég „beparancsolok". Egy másik könyvbe fektették fel a „halászifjúság" névsorát 1879-ben és 1884-ben. 28 Egyéb megmaradt iratanyagukat a Bács-Kiskun megyei Levéltár (Kecskemét) őrzi. 29 A névsorokban kor szerinti sorrendben szerepelnek a mesterek, özvegyek, s az ifjak. (A „kort" a belépés alapján számították.) Az új tagokat folyamatosan vezetik be. Ebben a sorrendben közöljük a mesterek és az özvegyek neveit, de az ifjúságét abc sorrendben (5—7. mellékletek). A Halász Ifjúság tagjai nem csak a legények, hanem az inasok is. Ez jól látszik, ha a névsort összevetjük az inasok szabadulási évével. Összesen 92 személyt talál­tunk, ezek közül 80 itt is inaskodott, de közülük csak 12 lesz később mester. 1879­ben még ötvenhármán vannak, majdnem annyian mint a mesterek, de számuk 1884­re tizenhatra csökken. Az utolsó bejegyzés 1886-ból származik, aztán a társaság nyil­ván nem működött, csak később éledt fel, hisz a BAJAI HALÁSZ IFJÚSÁG 1926 feliratú gumibélyegző 30 erre utal. Iratanyagukról nem tudunk. A céh egy sárgaréz pecsétnyomóval rendelkezett, közepén Szt. Péter áll egy nagy hal — talán viza — hátán, bal kezében kulcsokat, jobbjában halfüzért tart. A felirat: SIEGL.EHRSAME.FISCHER.CZEH.BAJA.ANE.1811. Az Ipartársulatnak ugyan­csak volt pecsétnyomója, vésete hasonlít a régire, de Szt. Péter itt halasbárkán áll, s a korábbi kalap helyett feje felett glória látható. Felirata: BAJAI HALÁSZ­IPARTÁRSULAT 1873. 31 Az újonnan alakult halász ipartársulatoknak országosan legnagyobb gondja volt a megromlott halászati lehetőségek és a jogi tisztázatlanság. A Földmívelés- ipar- és kereskedelmi minisztérium 1872. okt. 26-i (13.101 /számú) körrendeletével felszólí­totta az összes törvényhatóságot, hogy addig is, míg a halászati törvény elkészül, szabályrendeleteket dolgozzanak ki a halászat üzésére. Megfogalmazták a szemponto­kat is, csakhogy az 1872—78 között megjelent megyei szabályrendeletek a sok hason­lóság mellett több eltérést tartalmaztak, ami nagy tiltakozást váltott ki a halászok körében. Egymagában az a tény, hogy több hónapos általános halászati tilalmat ren­delnek el — a panaszok szerint —, a halászcsaládokat éhezésre kárhoztatná. Különö­sen ott sérelmezik ezt, ahol a víz másik oldalán, másik megyében élő halászokkal szem­ben hátrányba kerülnek, mert ott rövidebb a tilalmi idő. Ilyen sérelem volt a háló szemméretének minimálása olyan méretben, mely a keszegeket nem fogja meg, vagy az éjszakai halászat tilalma, vagy a rekesztések tiltása. 32 Erre a mozgalomra vonatkozó 28 Ltsz. 71.17 29 A Bajai Halászipartársulat iratai. BKKM Lvt. 7064. 30 Ltsz. 72.1.4 M: 3, Á: 13 cm, Á: 4 em 31 72.1.2 M: 5.5 cm A: 3.6 cm, 72.1.3. H: 12 cm A: 3.6 cm 32 SZILAGYI 1982.

Next

/
Oldalképek
Tartalom