Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Néprajz - Bosnyák Sándor: Alpár néphite Kádár Lajos emlékeiben

338 BOSNYÁK S.: ALPÁR NÉPHITE . .. Sz^Z Mária 116. Félegyháza mellett, Félegyházától kilenc kilóméterre van a Szentkút. Hát ott megjelent a szent kútban a Boldogságos Szűz anya. Azt többen látták, úgy, hogy aztán búcsújáró hely lett belőle. 117. Ó, azt mondja, a Boldogságos Máriám mentette meg, azt mondja, hát kitörhetett volna a nyaka. Mert rendszerint elkapják olyankor, mikor elesne, vagy leesne. Táltos 118. A táltos foggal születik, némelyik ilyen foggal született gyerek már rendesen beszél mindenről. Olyanról is hallottam, amelyik azt mondta, ahogy megszületett: Édesanyám, adjon már egy kis tarhót! Vagy: Édesanyám, hát ilyen kevés teje van, hozzanak már valamit. Aztán mindjárt megette a paprikás szalonnát. 119. A Karácsonykor született gyereket már születésekor féligmeddig táltosnak hiszik. 120. Még gyerekkoromban volt egy táltos nálunk. Az ahova ment, hát az mindig tejet kért. Azt tartották róla, hogy táltos, foggal született, aztán sok mindent tud, de nem beszél. 121. Ez a monda járta róluk, elrejtőznek. Ez az elrejtőzés: akkor bejárják az egész másvilágot és a tudományukat megszerzik ott. Egyesek szerint az ősöktől tudják meg, még akkor is, ha azok életükben ezt nem tudták, de ott a másvilágon megtudtak mindent és átadják ennek, aki elrejtőzött. 122. A tetszhalott, az el van rejtőzve. A táltos is úgy elrejtőzik. Hát annak kilenc nap volna az ideje, de van amelyik nem bírja addig ki és viszakívánkozik, mert rettentő megviselten kerülközött elő, nem a mennyországból, hanem, mikor a pokolból visszajön. Ott sok mindent kérdeznek tőle, de ezek a kérdések leginkább a földi csetlései botlásai, ami ott az ördögöknél ugyanúgy be van jegyezve, mint a mennybélieknél. És ott az erénynek számít, ha valaki gyilkolt. Azt mondják: Katona voltál? Hány embert gyilkoltál meg? — Hát úgy gondolom, tán egyet sem. — Hát szar vagy! Aztán lehordják mindennek, leköpdösik. Szóval ott az ellenkezője a jó. 123. Ezt úgy hiszi a nép, hogy ezek összejönnek. Ha az egyik vaddisznó képében jön, az ellenfele is disznó. Az nem lehet, hogy az egyik vadkan képében, a másik meg bika képében jöjjön. Hát leginkább úgy szokott lenni, ha ő fehér bika lesz az ellenfél fekete bika. Addig tusakodnak, még az egyik ott marad. 124. A táltosok mindig jóindulatúak. A boszorkány meg az ördögök ágyasa, az ördögök uszuja. Uszitgatják, hogy: menj rá! meg ezt, meg azt. Ezek egymást nem állhatják. A táltos nem állhatja a boszorkányt, a boszorkány meg azt lesi, hogy hogy tud borsot törni az ellenfele orra alá, és ők viaskodnak örökké. A táltos a fehér bika, a fekete meg a boszonykány. De ez mindig így van. Ha vaddisznó képében mennek, akkor az egyik a fehér disznó, a másik fekete, de a fekete mindig a gonosz. 125. A fekete bika mindig a bűnös bika, amelyiknek pusztulnia kell és a fehér bika, az megmarad. A fehér bika piros lángot fújtat, a fekete meg kéket. 126. Volt mifelénk egy koncsorgó ember, akit táltosnak hitt mindenki. Egy rettentő nagy forradás volt a hasán. De volt a derekára kötve egy ördöglánc az ümög alat. Az ümögének rövid dereka volt, úgyhogy a lánc mindig ott volt rajta és elment a cserényekhez, leginkább juhászokat keresett meg és tejet kért. — Majd kifejek én kentek helyett — a juhászoknak mondta. — Na, fejjél, na! Nagyon sok tejet megivott. Mikor odament, úgyhogy félig volt a dézsa, megitta mind, nagyot szusszantott. Akkor aztán azt mondja: Majd kifejek én, menjen kend odább. Aztán leült, aztán húsz perc alatt kifejte a hatszáz darab birkát, több volt a tej sokkal, mint máskor szokott lenni. Ott megaludt. Reggel elindult. Megy a csapáson, aztán mennek utána, de akkorára már ő fehér bikává változott és bömbölve rohant és az öreg meg utána lopakodott, az öreg számadó, s akkor egy fekete bika volt ott, és ott viaskodtak. Le is terítette a fekete bikát, de rettentő ke-