Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Néprajz - Bosnyák Sándor: Alpár néphite Kádár Lajos emlékeiben

332 BOSNYÁK S.: ALPÁR NÉPHITE . . . 55. Ha macska keresztezi az útját, szerencsétlenség lesz. Sokan csak a fekete macskát tartják szerencsétlennek. 56. A molypillére mondják, hogy boszorkánypille. 57. A nyúl is szerencsétlenség, ha keresztbe fut előttünk. 58. Mikor a bányában voltam orosz hadifogságom idején, a Don medencében, hét napig voltam a bányában, nem egyszer volt bányaszakadás. Ilyenkor a patkányok, rengeteg patkány volt odalent, megérezték, hogy bányaszakadás lesz. Még mit sem tudtunk, sivalkodva menekültek ki a patkányok abból a vágatból. 59. Azért mondják, hogy a páva boszorkánymadár, mert a húsa nem jó. Egy szép nagy pávának legfeljebb másfél kiló húsa van és ha így ránézel, azt mondanád, van ez hat-hét kiló is. És az a hús keserű. Az ördögök madara, mert kidíszíti magát rettentően, mintha a madarak királya lenne, és olyan pokoli kurjantása van, viszolyog az ember tőle. 60. Időváltozás lesz, ha a szamár elkezd ordítani. Nem mindig hentereg ilyenkor, de sokszor. Nekünk is volt szamarunk, hát láttam. 61. Koldus képében odament az Úrjézus egy gazdag asszonyhoz, amint dagasztott. Azt mondja: — Fia kenyér sincs nekem, egy falatka se — füllentette —, de majd sütök, aztán nézze, ezt a kis cipót magának sütöm, aztán mikor jön visszafelé, jöjjön ide érte. De a kemencében megnőtt a cipó naggyá, úgyhogy olyan lett, alig tudta kivenni. Az asszony sajnálta: nem adom oda, hát az a koldus majd kap máshol. Aztán kiabál: — Asszony, merre vagy gazdasszony? Hát eljöttem a cipóért. A gazdasszony a sütőteknőt már bevitte a kamrába, aztán alábújt, mert jó nagy sütőteknő volt. Hát az Úrjézus annyira felháborodott ezen, hogy „hát akkor legyél teknősbéka !" így vált az asszony teknősbékává. 62. Ez a neve: tomolygó. Az ördögök madarának is hívják, ez a hiedelem, hogy boszorkánymadár. Mocsaras helyen szeret élni. Növények 63. Ha kétszer virágzik az akác, hosszú ősz lesz. 64. A bodza a magyar nép száján nem is bodza, se nem boccfa, hanem furulyafa, mert üres a közepe. Furulyafának hívják, lekvárt is főznek a gyümölcséből nálunk; de ezek, akik ezt a lekvárt főzték, ezek ezt már gyógyszernek főzték ki. 65. A búzaszemen Jézusnak az arcképe ott van, nagyító üveggel is vizsgáltam. Nem kerek arc, hanem kicsit hosszúkás, úgyhogy nem magyarfejű Jézus. 66. Az Isten fája hasonlít a mirhához, az egy kerti növény, inkább olyan dísz-paré. 67. A nyírfáról annyit tudok, hogy a nyírfa valamikor királykisasszony volt, és amikor férjhezment, menyasszony volt, valami átok folytán elváltozott nyírfácskává. Egyébként az Alföldön kevés nyírfa van, de ez a monda járta. 68. Az ördögszekér olyan szúrós növény, vadonban terem. A magját viszi a szél mindenfelé. Homokos helyeken szeret. Mikor szántanak, kiszántja az eke, de ha nem szántanak, néha tavaszig is ott van, ott áll. Még talány is van róla: Még él, áll, holta után szaladgál. Mikor kiszántják, akkor a legelső szél, ami jön, szárnyára kapva viszi és ballang, ballang. Ballangónak hívják, mert a legenyhébb fuvallat is megmozgatja. Szinte semmi súlya nincs neki, ha megszárad.