Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Néprajz - Bosnyák Sándor: Alpár néphite Kádár Lajos emlékeiben

330 BOSNYÁK S.: ALP AR NÉPHITE . . . 31. Az ikont a keleti sarokba teszik az oroszok, amely együtt van az örökmécsessel. Jobbról van a cár képe, balról a cár felesége. A mennyezetről lóg le az örökmécses. Az ikon elé járul az egész család, ha imádságra szomjúhozik. 32. Nem ette meg a kutya a telet, ez azt jelenti, hogy el kell annak jönni, ha már február van, még azért betoppanhat. Természeti jelenségek 33. A villámnak olyan erős tüze van, hogy azt csak tejjel lehet eloltani. 34. Én magam láttam ilyen mennykőt, amiből kaszakő lett. Tudták, hogy hol ütütt agyon egy borjút és kiásták. Körülbelül két és fél méter mélyen megtalálták a követ és körülötte égett volt a föld végig. Az égett föld olyan, mint a katlan, amit tíz évig használnak. Elégett a föld teljesen. Kaszakőnek használták, kaszafenésre nagyon jó volt, a gazdája azt állította. 35. A mennydörgésről csak azt hallottam mindig: Ej, Szent Péter nagyon készül ám a szüretre, görgetik a hordókat, az üres hordókat az égi vincellérek. 36. Mikor legelőször megzendül tavasszal az ég (ha másodszor zendül meg, akkor már se teszi, se veszi), akkor meghenteregnek. 37. A viharágyúk és a harangszó — evvel vélték elkergetni a jégverést. Ez a harangozás olyasféle volt, hogy nem a harangozás kergeti szét a felleget, inkább olyasféle volt, mint a ráolvasás a beteg testre, mert az ima az égieknek szól, hogy : lásd, megalázkodunk, hát vedd el már rólunk ezt a hitvány jégverést, mi lesz belőlünk, ha az egész termésünk odalesz. 38. Van ilyen mondás vihar után, ami Szerbia felől jött, hogy: „Alul derül, bocskor merül", hogy tovább esik. Ha felülről jött, ha onnan derült, akkor biztos a derülés végleges lett. 39. A délibábot angyaljátéknak hívták: Nézd, az angyalok, hogy játszanak, megint tótágast áll a bukrosi ménes ! 40. Az én népem hite szerint a szél jöhet a gonosztól is, a hideg szél, de a nagyon finom szél, ami olyan éltető, kicsit lebeg csak, az a drága Szűz Anyának a lehelete. A hideg, fagyos, rontó szél, az az ördögtől származik. A lehelet-szerű kis fuvallatot a Szűz Anya leheletének vette a nép. 41. Ha asszony hajtja a lovat, szél lesz. 42. Az igaz, beleér a szivárvány egyik vége a Dunába, a másik vége meg a Tiszába és akkor felszippantja a vizet. Volt, előfordult, hogy ázsiai, vagy afrikai vörös homokot hozott az eső, biztos a viharok felkorbácsolták azt a vörös földet és belekerülve a fellegbe itt esett le. Megrémült a nép, mert véres esőnek vették. A véres eső háborút jelent, vérontást. Abban az időben még igen sok jós akadt, táltosnak hitték őket. Ezek azt mondták, hogy elvesz a világ. Határidőt is mondtak. Egyik-másik azt mondta, hogy nem vesz el, hanem most olyan világ jön, amit a Bibliában megírtak, hogy hát a gyerek az apja ellen megy, az apa a gyerek ellen, és a testvér a testvért gyilkolja. 43. A szivárvány színéből jósolgattak, de az a jósolgatás pusztán csak időjárásra ment: A, lesz még eső, nagyon eleven benne a zöld. 43. Az Úrjézus meg Szent Péter, mikor a földön járt, hát volt egy szamaruk, aztán azzal mentek. Mennek, battyognak: — Uram, teremtőm — azt mondja Szent Péter —, de jó lenne ide egy Tisza. — Ne beszélj, minek? — Hát uram, teremtőm, kellene ezeknek a magyaroknak egy Tisza nagyon — azt mondja —, hát mióta jövünk, még egy patakot sem találtunk. Azt mondja: — Jól van, én majd teremtek ekét. Aztán teremtett egy ekét, aztán befogták a szamarat. De a szamár nagyon éhes volt, aztán ahogy battyogtak, menegettek, beszélgettek, a szamár hol itt talált egy bogáncsot, azt leharapta, hol emitt egy jó falat füvet, és ezért lett olyan kacskaringós a Tisza.