Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Néprajz - Bosnyák Sándor: Alpár néphite Kádár Lajos emlékeiben

NÉPRAJZ 325 met, s babonát, amelyet hatvan évvel ezelőtt juhászbojtár korában hallott. A gyűjtést néphitkutatóink kérdőíve mellett Ipolyi Arnold, Szendrey Zsigmond, Szendrey Ákos s Diószegi Vilmos adatai alapján végezte.

7 2. Kádár Lajos Alpáron született 1896. május 19-én. napkeltekor, kilencedik gyermekként. Apja bugaci juhász. Nagyszülei közül egy Alpáron, egy Tiszaújfalun, egy Csongrádon s egy Kiskunfélegyházán született, így az a hagyomány, amit őseitől örökölt, egymástól messzeeső területekről ered. Ö is juhász lesz. Alpáron, Tiszaújfalun és Bugacon bojtárkodik. 1914-ben behívják katonának: frontra s fogságba kerül. A fronton tűzvonalban harcol, fogsága alatt a doni bányákban robotol.

8 A világháború után újra kezébe veszi a juhászkampót, majd a fővárosba jön szerencsét próbálni. A gázműveknél segédmunkás, bolti szolga, liftesfiú, villamos kalauz, s végül 1936-tól, háborús naplója megjelenésétől: író. A naplót 1938 és 1944 között 'hét regény követi, s 1957-ben jelen'k meg é'etrajzi remeke, a Kolomp szól a ködből című visszaemlékezése gyermekéveire. 3. Az alpári hitvilág, melyet Kádár Lajos juhász-elődeitől hallott, tele van archaikus elemekkel. A pásztorok templomba nem jártak, csak a karácsonyi pásztorok miséjére, a kereszténység tanításait nem ismerték s nem követték. Jellemző, amit egyik regényhőséről, Tüttő Vincéről ír: „Megesküdött magában, hogy holnap bemegyen a faluba. Egyenest a paphoz megyén. Meggyónja ezt a szörnyűséget. Még ugyan sosem gyónt életében, de azt mondják: jó az. Megkönnyebbül az ember. Csak röstelli majd a pap előtt, hogy még sohase volt templomba."

9 A juhászok világa az egyháztól, iskolától, s az állami intézményektől alig érintve — társadalomalatti világ,, önálló törvényekkel, szokásokkal, hitelemekkel. Világképük legjellemzőbb vonása a dualista szemlélet. A férfi és a nő, a jobb és a bal, a Kelet és a Nyugat, a táltos és a boszorkány, a fehér és a fekete egymással szembenálló és egymást kiegészítő ellentétek. A növény- és állatvilág is mitológiai szerepe szerint jobbra és balra oszlik; a madarak közül például a gólya, a fecske s a pacsirta a jobb, a varjú a bal oldalra kerül. A dualista szemlélet világképük legapróbb részleteit is átszövi. A hét napjai közül a kedd, csütörtök, szombat és vasárnap szerencsés, a hétfő, szerda és péntek szerencsétlen. Ez a szemlélet a középkori, vagy még régebbi asztrológiai világképpel tart rokonságot. Az asztrológia szerint a kedd, csütörtök, szombat és vasárnap a hímneműnek tartott égitestekkel, a hétfő, szerda és péntek a nő-neműnek (és változó neműnek) tartott égitestekkel áll analógiás kapcsolatban. Amilyen a bolygók természete, olyan a velük analógiás kapcsolatban álló napok természete. A hím-nemű 7 PÓCS Éva—HOPPAL Mihály: Kérdőív a palóc néphit, és népi gyógyászat gyűjtéséhez. Bp. 1971., IPOLYI Arnold: Magyar Mythológia. 11. kiadás. Bp. 1929., SZENDREY Zsigmond— SZENDREY Ákos: Szokások. Magyarság Néprajza. 11. kiadás. 4. kötet, DIÓSZEGI Vilmos: A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben. Bp. 1958. 8 Erről ír A doni halálbánya c. 1936-ban megjelent könyvében. 9 Lidércsziget. Bp 1944. 85.1.