Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Néprajz - Bosnyák Sándor: Alpár néphite Kádár Lajos emlékeiben

CUMANIA 8. 323 BOSNYÁK SÁNDOR Alpár néphite Kádár Lajos emlékeiben Adatok a% alföldi magyarság néphitébe^, I. BEVEZETŐ 1. A juhászbojtár Kádár Lajost ,,A doni halálbánya" című naplója megjelenése után Móricz Zsigmond avatta íróvá.

1 Az alföldi juhászok világából érkezett az irodalomba, s regényeiben

2 mindvégig ennek a világnak maradt a szószólója. A nyelvészek „tékozló bőségű szóalkotó erejét", tömörségét, „képekben való változatosságát"

3 állapítják meg. A kritikusok a városi műveltségtől érintetlen pusztai világ hiteles ábrázolásáért dicsérik.

4 Az írók Móricz Zsigmondtól Győry Dezsőig

5 a népből jött küzdőtársat látják benne. Kádár Lajos irodalmi munkásságának értékelése és újraértékelése irodalomtörténészeink feladata. A folklorista a juhászból lett író könyveit azért veszi kézbe, mert a kiskunsági szokásoknak, a pásztorok ősi világképének, hiedelmeinek olyan elemeit találja, amilyeneket folkloristáink nem tudtak megörökíteni. Jogosan állapítja meg Semetkay József 1938-ban egy Kádár-könyvről írt recenziójában, hogy „ezekhez a szokásokhoz, babonákhoz a legügyesebb néprajzkutató sem férkőzhetett volna így hozzá".

H A gyűjtő 1972-ben kereste fel először Kádár Lajost, s kérte, hogy vállalja az egykori juhászbojtár szerepét, s mint „adatközlő" mondjon el minden olyan szokást, hiedel1 A doni halálbánya 1936-ban jelent meg, Zilahy Lajos előszavával. Móricz Zsigmond: Л magyar hadifogoly Kádár Lajos juhászbojtár naplója. Pesti Napló. 1936. december 6. 15.1. 2 A regények adatait a jegyzetek első részében közlöm. 3 SEMETKAY József: Kádár Lajos—Tyukász Péter Magyarosan. 1938. 68.1. 4 BRESZTOVSZKY Ede: A föld fiai című írásában Kádár Lajos egész munkásságát értékeli. Reggeli Magyarország. 1943. február 28. 11.1. 5 MÓRICZ Zsigmond: Attörhetetlen közeg. Magyarország. 1934. december 30. 3.1. - 6 SEMETKAY i. m. 67. 1.