Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)
Néprajz - Bárth János: Földművelés és állattartás Bácska északi határvidékén a 18. században
NÉPRAJZ 305 a tény nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a fajsziak dzsidai szállásain fészerféle kezdetleges épületek is álltak. Különösen Csávoly korai pereiben olvashatjuk gyakran a szállás szót. Pl. az 1720-as évek végére vonatkoztatva : „a Tanú látta . . . hogy ottan Bajai Lakosoknak Szállások lett volna". 101 Az itt emlegetett szállások azonban a környező puszták pl. Borota, Rém, rác árendátorainak szállásaihoz hasonlóan valószínűleg magános mezőgazdasági, főként állatteleltető telephelyek voltak. Bácskai párhuzamok alapján 102 azt is gyaníthatjuk, hogy a XVII. század végi— XVIII. század eleji korai időszakban, illetve előzőleg a török alatt, egyes, gyakran költözködő rác családok lakóhelyként is használtak ilyen telepeket a pusztákon. Bár az általunk elemzett határpereknél későbbi időkbe vezető kérdés, itt említjük meg, hogy az 1783-ban készült II. József-kori első katonai térképfelvétel lapjain sok és sokféle szállást jelöltek területünkön, különösen Rém, Borota és Csávoly tájékán. 103 Akadtak köztük személynévvel jelölt szórványszállások pl. „Rusich Szalaz", „Ispán Batia Szalaz" stb. Ezek a telephelyek a korábbi idők gyakorlatához hasonlóan valószínűleg nagyobb földterületeket bérlő bajai állatkereskedők és marhatartó rác urak birtokában voltak. Több helyen is láthatunk a csávolyi—rémi—borotai térképlapon olyan szálláscsoportot, amely mellé a német térképészek a „Bajer Szalaz" vagy a „Bajer Gemeind Szalaz" feliratot írták. Ezek a gazdasági telephelyek valószínűleg kevésbé gazdag és ezért kollektíven árendáló bajai lakosok, illetve Baja város közösségének birtokában voltak. Legtöbbször kaszálónak vagy legelőnek használt területek és szántóföldek találkozásánál, a kaszálók vagy legelők szélén álltak. Az 1783-ban készült katonai térképen Csávoly falutól északra egy nagy kaszálóterület szélén füzérszerúen elszórva látható a „Csavoler Szalaz" feliratú telephelysor. Ez a tény többféle szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt azért keltheti fel érdeklődésünket, mert ismerjük e szállások későbbi sorsát, másrészt amiatt is érdemes e jelenségre figyelnünk, mert Csávoly határán belül a XVIII— XIX. század fordulója körüli évtizedekben többféle szállástípus is létezett egyidőben. Az 1780-as években készült térképeken 104 Csávoly belterületét megosztottnak látjuk. A több utcából álló lakótelepülést kétoldalt valószínűleg magánbirtoklású szérűskertek övezték. Egyes lakosok, valószínűleg nem elégedtek meg a föltehetőleg újabb faluszéli gazdasági telephelyekkel, hanem a határban is tartottak szállásokat a kaszálók szélén. E határbeli szállásokat jelezte ,,Csavoler Szalaz" felirattal az első katonai térkép. Ezek a gazdasági telephelyek valószínűleg egy régebbi üzemviteli berendezkedés felé mutatnak, a faluszéli szérűskertek pedig az újjátelepített falu földesúri sugalmazású településtartozékai lehettek. A kaszálószéli szállásokat valószí101 Vö: SZAJBÓ István 1960. 196. 102 KÉL. II. Iip.C.N.30. 3.p. (1750) 103 HIT. Jos. Aufn. Collo. XIV., sectio 32. (1783) 104 HIT. Jos. Aufn. Collo. XIV., sectiv 32. (1783) — KÉL. II. T. 74.
