Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)
Régészet - Biczó Piroska: Leletmentések Árpád-kori településeken
196 BICZÓ P.: LELETMENTÉSEK . . . 15—16. kép). A mintegy 130—150 cm kiterjedésű kemence a'akja ovális volt, hossztengelye párhuzamos volt a házéval, így szája is a házfal közelében nyílhatott. A kemence boltozatát vesszővázra készítették el, erre utalt a 15—20 cm vastag kemencefal belső harmadánál egymástól 6—10 cm-re húzódó, 1—1,5 cm vastag, elszenesedett szálakból álló vesszősor. A vesszősoron belül, tőle 10—15 cm-re egy másik vesszősor maradványait is megfigyeltük. A két vesszősor között húzódó 3—4 cm vastagon átégett sáv arra utal, hogy a kemencét átépítették. Leletanyag hiányában nehéz a ház korát meghatároznunk. Miután azonban korban megelőzte a templomot és a temetőt, továbbá a lelőhelyről csak Árpád-kori edény töredékeink vannak, plusz-mínusz néhány évtizedes tolarenciával XI. századinak határozhatjuk meg. ÖSSZEFOGLALÁS Már az Árpád-kori népi építészet kutatásának megindulásakor hangsúlyozta Méri István, hogy ismereteink bővülésével bizonyára mind gazdagabb lesz az a kép, amely a korszak egyszerű embereinek lakóházairól kirajzolódik előttünk. Az életforma, természeti környezet, talajviszonyok szerepére figyelmeztetett és a kutatás későbbi szakaszaiban esetleg megrajzolható etnikai és időrendi különbségekre. 20 Később más kutatók is felvetették újabb, a korábbiaktól eltérő leletek alapján az anyag várható gazdagodását. 21 Ugy érezzük, a dolgozatban ismertetett települési objektumok is sokban hozzájárultak ismereteink színesítéséhez, ezért a következőkben rövid összehasonlítást teszünk a magyarországi emlékanyagon belül. A kiskunhalas-zöldhalmi házat összevetve a Magyarország területén eddig felszínre került Árpád-kori házakkal, 5 és 4 m feletti oldalméreteivel a ritkább, nagyobb méretű lakóházakhoz tartozik. Elrendezése — a sarokban levő kemence, átlósan szemközt a bejárat, ülőgödör a bejárat közelében — a legáltalánosabb típusnak felel meg. Ugyancsak ritkább jelenség a tetőzetet tartó oszlopok hiánya 22 , a sarkokban elhelyezett 1—1 verem, valamint a kemence nélküli ház, amilyen a kiskunhalasi használatának első szakaszában volt. 23 Földbemélyített házak bélelése nem szokat20 MÉRI István 1952. 64. 21 MÜLLER Róbert 1972. 209, SZABÓ lános Győző 1975. 53—55. 22 Ágaslyuk nélküli veremházat említ Tiszalök-Rázompusztáról MÉRI István 1952. 58; Csatalja-Vágotthegyről PARÁDI Nándor, CS. SÓS-PARADI 1971. 126., Poroszló-Rábolypusztáról SZABÓ János Győző 1975.46.; Kaposvár-Kecel pusztáról BÁRDOS Edith 1979. 311. 23 E tekintetben legközelebb áll hozzá a Pécs-Tettyén feltárt lakóház. PARÁDI Nándor 1958. 130—131.
