Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Régészet - Biczó Piroska: Leletmentések Árpád-kori településeken

RÉGÉSZET 193 IV. árok. ÉNy-DK irányú árok 12 m hosszú szakasza, ÉK-i irányban elágazik. Szélessége 35—110 cm (8. rajz 4.). Magasabban fekvő ÉNy-i végét a dózer erőteljesebben megsemmisíthette és ezért keskenyedett el fokozatosan. Mélysége 46—83 cm, DK-i irányban lejtett. Közepét erőteljesebben mélyítették ki. Sárgásbarna homok kitöltéséből jóliszapolt anyagú, vállán pálcikabenyomkodásos bögretöredék (14. kép), néhány Árpád-kori edénytöredék és pelyvával soványított anyagú paticstöredékek kerültek elő. Az árok a 2. háznál későbbi, az V. árkot pedig a IV. árokba mélyítették. IX. árok. ÉK-DNy irányú, teknős aljú árok 12,5 m hosszú szakasza, szélessége 40—110 cm, mélysége 66—78 cm (8. rajz 5—6.). Ugyancsak a magasabban fekvő szakaszai a keskenyebbek. ÉK-i irányban lejtett. Kitöltése sárgásbarna homok, alsó harmadában hosszabb szakaszon beiszapolódott, sötétebb rétegeket figyeltünk meg. Árpád-kori, jóliszapolt anyagú bögre töredéke került elő belőle. A IX. árok a X. és XII. árkot metszette (8. rajz 8.), a késő középkori VIII. árok pedig a IX. árkot. X. árok. ÉK—DNy irányú, teknős aljú árok 11 m hosszú szakasza, szélessége 60—90 cm, mélysége 65—88 cm. ÉK-i irányban lejtett. Sárgásbarna homok kitöltéséből jóliszapolt anyagú Árpád-kori bögretöredékek és egy ezüstből készült, lapított, sima S végű haj karika került elő (átm. 1,6 cm). A X. árkot a késő középkori VII. valamint az Árpád-kori IX. és XII. árok metszette. XI. árok. ÉK—DNy irányú, enyhén ívelt, teknős aljú árok 10,5 m hosszú szakasza, szélessége 50—90 cm, mélysége 72—88 cm, ÉK-i irányban lejtett (8. rajz 7.). Sárgásbarna homok kitöltéséből — amelyben ugyancsak beiszapolódott sötétebb homokréteget figyeltünk meg az aljától 10—15 cm-re — bográcsoldal töredék, vállán pálcikabenyomkodással díszített jóliszapolt anyagú bögreperem került elő. Az árok leleteihez tartozik még egy 8,8 cm hosszú bronztű, 1,1 cm átmérőjű nyomott gömbfejjel. Az árkot a késő középkori VI. és VII. árok metszette. XII. árok. ÉK—DNy irányú, teknős aljú árok 8 m hosszú szakasza, szélessége 30—40 cm, mélysége 60—75 cm. Sárgásbarna homok kitöltéséből korhatározo lelet nem került elő. Árpád-korra történő keltezését azonban biztossá teszi, hogy a X. árkot hosszabb szakaszon metszi, a IX. árok pedig a XII. árkot. /. gödör. 130x70—80 cm kiterjedésű gödör, sarkai lekerekítettek. Alja egyenetlen, mélysége 32 cm. Hamuval kevert kitöltéséből jóliszapolt anyagú Árpád-kori edénytöredék, valamint paticsdarab került elő 1,3 cm széles vesszőlenyomattal. II. gödör. Szelvényrendszerünkön kívül, a földgyalu nyomán tártuk fel. Kör alakú, átmérője 130—140 cm, mélysége a bontás szintjétől 18 cm. Falai függőlegesek. Kitöltéséből néhány homokkal és csillámmal soványított Árpád-kori edénytöredék és II. István CNH I. 51 típusú dénárja került elő. IV. gödör. Ovális, teknős aljú gödör, rövidebb átmérője 140 cm, hosszúsága a végein áthaladó IX. illetve X. és XII. árok miatt nem állapítható meg. Mélysége 92 cm, sárgásbarna homok kitöltéséből néhány bográcstöredék került elő. A gödör és az árok időrendi viszonyát az azonos kitöltés miatt nem tudtuk megállapítani.