Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Régészet - Biczó Piroska: Leletmentések Árpád-kori településeken

RÉGÉSZET 175 ból építettek — semmiféle megfigyelést nem tudtunk tenni. Miután ezeket a kemencéket tiszta homoktalajon találtuk, nehezen tartjuk elképzelhetőnek, hogy ilyen nagy méretű kemencéket a homokba vájtak volna. Árkok, gödrök 1. árok (II. kutatási felület). ÉNy-DK irányú, teknős aljú árok 10,4 m hosszú szakasza, szélessége a sárga altalajban 60—100 cm között váltakozott. Barnásfekete kitöltéséből néhány bronzkori edénytöredéken kívül egy enyhén szemcsés anyagú bográcstöredék került elő. Viszonya a 7. gödörhöz nem állapítható meg. Az 5. gödröt az árok aljába mélyítették. 5. árok (III. kutatási felület). ÉK-DNy irányú, kissé ívesen meghajló árok 13,3 m hosszú szakasza, alja kettős tagolású. 8—20 cm-rel mélyebb része az ív belső oldalán húzódott, az árok magasabb részétől néhány cm-re kiemelkedő gerinc választotta el. Szélessége a bolygatott és bolygatatlan föld határán 145—180 cm között váltakozott. Mélysége a tereprendezett felszínhez képest 74—90 cm, DNy-i irányban enyhén lejtett. Barnásfekete kitöltéséből nagyobb számú bronzkori edény töredéken kívül néhány bográcsoldal-töredék került elő. A 10. gödröt, a ház cölöplyukait, a szabadban levő kemencék előterét az árokba ásták, az agyagkemencéket pedig részben föléje építették. Kór alakú árok (I. kutatási felület). 5—5,6 m belső átmérőjű, kör alakú árok, keresztmetszete V alakú. Szélessége a humuszréteg alatt, a felszíntől 40 cm mélységben 40—44 cm, mélysége a felszíntől 72—80 cm. Kitöltése barna homok, alján 10 cm vastagságú világosabb homokréteg. Leletanyaga enyhén szemcsés 3,5—3,6 cm széles bográcsperemek, bográcsoldal-töredék, sima, kihajló edényperem, valamint bekarcolt hármas vonalkötegekkel díszített edényoldalak (6. kép). Az árok biztos Árpádkori keltezésével szemben meg kell jegyeznünk, hogy elszíneződése a felszíntől már 25—30 cm mélységben jelentkezett, és ebben a mélységben még Árpád-kori leletanyagot tartalmazó kultúrréteget tört át (7—8. kép). 40—50 cm mélységben pedig egy-egy enyhén szénszemcsés foltot vágott át, amelyeket szintén Árpád-kori telepjelenségeknek tarthatunk. 2. gödör (II. kutatási felület). Szabálytalan alakú, hosszúkás gödör. Méretei a sárga altalajban a kibontás szintjén 110 X73 cm, legnagyobb mélysége 62 cm. Három oldala padmaly-, illetve méhkasszerűen kiöblösödik, a negyedik oldala lépcsős kiképzésű (4. rajz 1—2.). Kitöltéséből nagy mennyiségű hamun kívül bográcsoldal töredékek, 3 3 cm széles bográcsperem és kemencetapasztás vörösre égett töredékei kerültek elő. 5. gödör (II. kutatási felület). Hosszúkás gödör, sarkai lekerekítettek. Legnagyobb hosszúsága és szélessége 157, illetve 65 cm, mélysége 110 cm. Három oldala kiöblösödik, negyedik oldala menetelesen kiképzett (4. rajz 3—4.). Kitöltése fekete föld, csupán alján jelentkezett 10—15 cm vastag, sárgásbarna agyagos réteg. Leletanyaga