Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)
Művészettörténet - Simon Magdolna: Tervek és épületek (Kecskemét építészete a századfordulók a Bács-Kiskun megyei Levéltár tervanyagának tükrében)
10 SIMON M.: TERVEK ÉS ÉPÜLETEK zat finom kivitelű akvarelltervét már Pártos Gyula és Lechner Ödön szignálta. 10 A külső megjelenés igazodik a „török fürdő" eszméjéhez. A négyzet alapraj'zú, belső udvaros épület négy sarkán világítónyílásokkal áttört, nyolcszög alapú kupolák fedik a gyülekezőcsarnokokat, illegve medencéket. Kialakításuk a Budapesten is fellelhető fürdőkére emlékeztet. A főbejárattal azonos tengelyen — ami az épület szimmetriatengelye is — minarettszerű torony emelkedik. Az idomtéglák változatos alkalmazása s a tornyocska kupoláján használt mázas cserép mind az iszlám építészetre, mind Lechner későbbi munkásságára jellemző. A homlokzat karéjos ívű árkádjaiban, ablakaiban nem nehéz ráismerni az Iparművészeti Múzeum később Lechner által is túlságosan ,,indus"-nak tartott elemeire. Külön figyelmet érdemel a homlokzati terv színezésének harmóniája (világos téglaszín és pasztellsárga téglafal, halványszürke kupolák), festésének könnyedsége. Mindezek alapján e kis tervet Lechner Ödönnek tulajdoníthatjuk. Lechner kecskeméti munkáit ismertetvén Vámos Ferenc említi a „8-as közös huszárok laktanya telepét" 11 , mint 1882 körüli, korai művet. Az eddig nem ismertetett tervek a Polgármesteri irattárból kerültek elő, egy tekintélyes (mintegy 200 tervet, tervmásolatot tartalmazó) tervcsomagban, Lechner Ödön: Rudolf laktanya felirattal. 12 A tervek a kivitelezéshez készültek, ezért jelentős részük műszaki-technikai megoldásokat, illetve 1:1 arányú építészeti részletformákat tartalmaz. Az épület homlokzatának is inkább részletei szerepelnek, a plasztikai díszítéstől a párkányok, lábazatok tagozásáig. A tervlapokon „Pártos Gyula és Lechner Ödön" vagy „Pártos és Lechner helyett Rauscher Miksa műépítészek" aláírás és 1886, illetve 1887 évi dátumok szerepelnek. A Pártos és Lechner sorrend, mint azt Vámos Ferenc is kifejtette, megállapodás és — mint a fürdő iratainál és ennél az építkezésnél is láthatjuk — Pártos szervezői, irodai tevékenységének lehetett eredménye. 13 A laktanya ügye már valóban elkezdődött 1881-ben. Az április 8-i városi közgyűlésen Lestár Péter polgármester gyalogsági laktanya építésére tett javaslatot, mert az erre fordított összeget az 1879. évi 36. te. 33. §. értelmében „a laktanyába való beszállásolásért ... 25 éven keresztül" fizetett térítésként visszafizette volna a Honvédelmi Minisztérium. 14 Az új laktanya építésével a lakosság megszabadult volna a beszállásolás anyagi és erkölcsi hátrányaitól, valamint a város is visszanyerte volna laktanyának használt épületeit. 1883-ban —mikorra a város már terveket is készíttetett — a minisztérium hirtelen lecsökkentette a Kecskeméten állomásozó katonaság létszámát. Nyilván való lett, hogy „a katonai kormányzat nem akarja, hogy a város 10 Ld. a 2. képet 11 VÁMOS F. 1964. 10—11. 12 Bács-Kiskun Megyei Levéltár, Polgármesteri Iratok 2. 13 Bács-Kiskun Megyei Levéltár, Polgármesteri Iratok 2. 14 Kecskemét th. város Közgyűlési Jegyzőkönyvei (a továbbiakban Közgy. J.) 1881. év. 99. tétel, április 8.-i közgyűlés
