Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)
Művészettörténet - Simon Magdolna: Tervek és épületek (Kecskemét építészete a századfordulók a Bács-Kiskun megyei Levéltár tervanyagának tükrében)
14 SIMON M.: TERVEK ÉS ÉPÜLETEK Az anyagi gyarapodást két koncepciózus polgármester — Lestár Péter (1880—1897) majd Kada Elek (1897—1913) — fordította városrendezéssel, középületek emelésével az egész város hasznára. LECHNER ÖDÖN KAPCSOLATA KECSKEMÉTTEL A magyar formanyelv megteremtésére törekvő Lechner Ödönnek már építészi működése igen korai szakaszában volt kapcsolata Kecskeméttel. Pártos Gyulával együtt tervezte 1872-ben Budapesten az V. ker. Veres Pálné u. 9. (volt Zöldfa utca) alatti sarokbérházat. 4 Ezt a sarokbérházat a város építette 1873—74-ben. 5 Az épület ,,. . . ritka plaszticitású homlokzatának szobrait. . . amelyek a nemzet nagyságát megteremtő, annak függetlenségét biztosító történelmi — mondai személyiségeket ábrázolják: Attilát, Lehelt, Árpádot, illetve Hunyadi Jánost, Mátyás királyt és Zrínyi Miklóst". 6 A bérház funkciójából valóban nem következő felállításukat a falfülkékben nemcsak Lechnernek a Bécstől való függetlenséget minden módon hangsúlyozni kívánó ifjúkori elképzeléseivel, hanem a megrendelő tudatos elvárásával is magyaráznám. Az épület szobrászi díszének teljes programja is ezt igazolja: a Nyáry Pál utcai homlokzaton fölülről lefelé haladva a sarok melletti fülkesorban: Szabolcs, Örs, Töhötöm, a szélsőben: Koháry, Katona József (mindkettőjük Kecskeméthez kapcsolódik!) és Huba vezér, a Veres Pálné utcai homlokzaton a sarkon: Ond, Léi, Árpád, a szélsőben Zrínyi Miklós, Mátyás király és Hunyadi János. A figurák — az állítólagosán Pusztaszeren történt vérszerződés hét vezére, a függetlenségért harcoló Hunyadi és Zrínyi, a nemzeti király eszmét megtestesítő Mátyás, Kecskemét földesura Koháry, s a nemzeti dráma szerző Katona József •— eléggé heterogén, de mindenképp a városhoz kapcsolódó programot mutatnak. A sokat publikált és ismert városháza-építkezésig Pártos mellett Lechner neve is kétszer még fölbukkan a város építéstörténetében. (Pártos Gyula 1874-ben tervezte a főtéren álló Nagytakarékot. Az önmagában jó arányú, gondosan kivitelezett eklektikus épület elég szerencsétlenül takarja Ybl Miklós romantikus evangélikus templomát (1862—63). 1880-ban a Nagytemplom homlokzat-tatarozását vezette, majd — már a városház-építkezés idején — 1894-ben a református egyháznak temploma köré építteted bazárál tervezte. 7 ) A mindkét folyótól egyformán messze eső városnak visszatérő problémája volt mind a vízellátás, mind a közfürdők kérdése. Az 4 1871 körül: KISMARTHY LECHNER J. 1961. 13—16. 1871—74 közöive: BAKONYI T.—KUBINSZKY M. 1981. 179. 1871-re: MENDÖL Zs. 1981. 326. Az épület tervezési dátuma nincs pontosan meghatározva. 5 GARZÖ J. 55. 6 MENDÖL Zs. 1981. 326. 7 JUHÁSZ I. 1981. 17,23.
