Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Helytörténet - Szabó Zoltán: Kecskeméti céhek vallási vitái a 18. században

148 SZABÓ Z.: KÜLÖNBÖZŐ VALLÁSÚ CÉHTAGOK KÖZÖTTI VITÁK.. . A kézműves céhek tagjainak vallási és gazdasági jellegű ellentétei nem tisztán jutottak kifejezésre, a kettő szotosan összekapcsolódott. A céhtagok a viszonylag szűk belső piac következtében, nem csupán a nagyszámú kontár iparos ellen küzdöttek, hanem más vallást gyakorló céhtársaik ellen is felléptek, ha a gazdasági kényszerűség úgy kívánta. Az alábbiakban a kecskeméti céhek vallási köntösbe bújtatott nézeteltérését, a katolikus és nem katolikus mesterek küzdelmének csaknem harminc évig tartó egyik ügyét mutatom be, figyelmet fordítva a rendelkezésre álló iratok egyéb információira is. A céhalakítás legfőbb indítéka, a monopólium megszerzése, mindvégig fontos tényező maradt. Nem csupán a külső, kontár iparosok ellen hívták segítségül a közigazgatást, hanem az egy felekezethez tartozó mesteremberek — gazdasági kényszerűségből — nemritkán felléptek a másik vallást gyakorló céhbeli mestertársaikkal szemben is. A céh létszámának korlátozása, bizonyos szinten tartása adott helyzetben indokolt volt a viszonylag szűk belső piac, a megélhetés lehetőségei következtében. Közvetetten ilyen célt szolgált az az esküminta is, melyet a kecskeméti borbélymesterek a győri mesterektől, az artikulusokkal együtt kaptak 1723. november 10-i keltezéssel, s amely a következőképpen szól: „Esküszöm az élő Istenre, tellyes Szent Háromságra, Istennek mindenSzentire, Boldog Asszonyra. Hogy valamit az Articulusok tartanak, azokat tisztán, igazán, tökéiletessen, minden tehettségem szerint igyekezem bé tellyesíteni, a melyre Isten vezéreilyen Amen. Sőt pediglen Semmi újságos dolgokat a mellyek a Czéh ellen volnának nem igyekezem behozni; Sőt pediglen semmi titkos dolgokat nem igyekezem ki mondani, Sőt a Betsületes Czéhnek igyekezem engedelmeskedni, Isten tellyes Szent Háromság, Boldog Asszony és Istennek minden Szenti úgy Segellyen Amen."

2 A katolikus és nem katolikus mesterek közötti nézeteltérések leginkább a legények mesterré válásának kérdésében, a céhkiváltságban megszabott vallási jellegű kiadások elosztásában, s az ugyancsak bizonyos articulusokban meghatározott vallásgyakorlásban jelentkeztek. A kecskeméti református csizmadiák földesuruk, gróf Koháry András segítségét kérték katolikus társaikkal szemben, mert új szabályok váltásával hitükkel szemben álló szertartásokra akarták őket kényszeríteni. A földesúr úgy határozott, hogy amennyiben a jövőben nem tudnak megegyezni a legények felvételénél, maga dönt tisztjei útján. Később sem maradt abba az ügy, közbe kellett avatkozni a szolgabírónak is.

3 A vallási színezetű békétlenkedés gyakori volt a csizmadia, takács, szabó, kovács, szűcs mesteremberek között. Mindezek a valójában gazdasági jellegű problémák 2 OL AM Com. Pest. 29. es. 109. p. 3 EPERJESSY G. 115. о.