Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)
Helytörténet - Sz. Kőrösi Ilona: Adatok a reformkori Kecskemét életmódtörténetéhez
120 SZ. KÖRÖSI I. : ADATOK A REFORMKORI KECSKEMÉT ... Az a jelentős gazdasági átalakulás, amely a XVIII. század utolsó és a XIX. század első évtizedeiben lezajlott Kecskeméten, nemcsak a tanyák mennyiségi gyarapodását vonta maga után, hanem minőségi átalakulását is. Az istállózó állattartás általánossá válása, a földművelés szerepének növekedése, a tanya körüli burgonya- és kukoricatermelés, a veteményeskert és gyümölcsfák meghonosítása több munkát, gyakoribb kinttartózkodást igényelt. A gazda és családja gyakran egész nyáron át a tanyán tartózkodott, a lakóháznak tehát erre a célra alkalmasnak kellett lennie. A termények és gazdasági eszközök tárolására megfelelő melléképületekről kellett gondoskodni. A kertészek többsége olyan emberek közül került ki, akiknek a városban nem volt házuk, és családjukkal együtt állandó jelleggel a tanyán laktak. A teljes családokkal benépesülő, állandó munka- és lakóhelyként funkcionáló tanyák szaporodása korszakunkban még erősen felfelé ívelő tendencia. A tanyai épületek többsége a szerényebb városi házakhoz hasonlóan vert vagy vályogfalú, nádtetős, sárkemencével fűtött, 1—2 szobából, konyhából, kamrából álló ház volt. Szerényebb, kunyhószerű épületek inkább ott fordultak elő, ahol a gabonatermelésen kívül mással nem foglalkoztak, ez nem igényelt állandó kintlakást. 39 Kút, itatóvályú minden tanya udvarán volt. Az istállók és ólak vert vagy vályogfalúak voltak, de földpincés tyúkólakat és földhantokból rakott istállókat is említenek forrásaink. 40 A legtöbb helyen kocsiszínt is építettek. A tanyai épületek udvarán is megtalálhatók voltak a gabonásvermek. H. Szabó Mihály csődöri tanyáján pl. 1829-ben 7 gabonásveremben összesen 971 véka árpa, zab és köles volt, ugyanakkor a kamrában 12 zsák (42 véka) búza. A szentlőrinci tanyán a kamrában 78 véka rozsot, „sír gödörbe" 68 véka árpát és zabot tároltak. A vagyonukról készült leltár említ még 123 dézsa és 148 füzér kukoricát. 41 A legszerényebb tanyai eszközkészletben is volt legalább egy szekér, vontatókötelek, jármok, lószerszámok, szénametsző, eke, ásók, villák, kapák. Egy minimális felszerelés szükséges volt ahhoz, hogy valaki önálló gazdálkodást kezdjen. Bánó Ferenc kecskeméti gazda fia a „maga asztalára ment", amikor apja átadott neki 4 ökröt, szántáshoz való szerszámokat, 50 hold árendás földjét „a rajta levő tsak akkoriban készült új ökör Istállóval mellyen a Horog fák ujjak lévén az náddal körül volt tsatolva ott maradt nála a vasas kotsija, mellyet f ija el használt, 39 BKML Végrendeletek 1840—9. sz. 40 BKML Véí?t~ndeletek 1840—9. sz. Közig. ir. 1828—114., 1837—237. sz. 41 BKML Közig. ir. 1829—113. sz. H. Szabó Mihály városi házánál levő vermeit már említettük. A kukoricának füzérbe fonva történő tárolása a recens anyagban is él.
