Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982)
Bóna I.–Nováki Gy.: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára
15. 1. Nagyrévi-korsó és 2. Késő-Vatyi-böjre a Templomdombról, Hild Viktor gyjjtése 1898, 3. „Alpár-tipusú" kancsó a Várdomb oldalából, Majláth Béla nyomán. 1—2. Gefäße aus Alpár, in der Sammlung von V. Hild 15. 3. Krug aus dem Abhang des Burghügels. Nach. B. Majláth Kó'- csont- és bronztárgyak MNM 10, 1889, 1. Obszidián. Nem azonosítható. MNM 10, 1889, 2-5. Kőeszközök. Jellegtelenek. MNM 10, 1889, 6. Lábszárból csiszolt, kihegyezett, különböző méretű eszközök (II. t. 3,5 — 6,8 — 9). MNM 10, 1889, 7. Hosszú, lapos, csiszolt csonteszköz töredéke (II. t. 12). MNM 10, 1889, 8. Agancsból faragott, átlyukasztott szerszámok. (II. t. 1-2). MNM 10, 1889, 9. Átlyukasztott fejű, jól faragott csonttű. (II. t. 16). MNM 10, 1889, 10. Átlyukasztott, széles csonttárgy (II. t. 7). MNM 10, 1889, 11. Véső lábszárcsontból (II. t. 10). MNM 10, 1889, 12. Agancsból készült vésőbalta (II. t. 4). MNM 10, 1889, 13. Két végén kihegyezett lábszárcsontok, pecekhorgok vagy lyukasztók (II. t. 14—15, 17—18). Egykori Majláth-gyűjtemény. Gömbfejű bronztű, töredékes szárral (II. t. 19). Egykori Majláth-gyűjtemény. Szögfejű bronztű, a szára töredék. (II. t. 20). A két utolsó az Arch. Ért. 18, 1898, 261., 14 — 15. szám után. b) Leletek a% 1949. évi ásatásból Patay Pál beszámolója csak általánosságban jellemzi az előkerült leletanyagot, amely ,,a vatyai kultúrával hozható kapcsolatba". Az ,,ansa lunata" fülek, a „turbántekercs" szerű kiképzés és a „svéd sisak alakú" tálak alapján a kultúra késői szakaszára (= Tompa—Patay BK III —IV. periódus) keltezte 1 . Kéziratos ásatási naplója ezúttal is bővebb adatokat tartalmaz, ásónyomonként említi a fontosabb leleteket. A leletek a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumba kerültek, ahol restaurálták, majd két különböző alkalommal leltárba vették őket (56,33,1—55 és 74,1,1 — 16). A sáncátmetszésből előkerült leletekkel együtt összesen 89 db-ot kitevő edényen, cserépen, csonton s egyetlen bronz tűtöredéken kívül a többi lelet sorsa ismeretlen. A leltárkönyvek csak kivételesen tüntetnek fel ásatási jelzéseket-rétegadatokat, ezeket természetesen felhasználtuk. Az ásatási napló 2 néhány egyértelmű jellemzése is lehetővé teszi, hogy legalább a leletek egy részének lelőkörülményeit tisztázzuk. /. ásónyom. Humusz felső rétege. Leletek nélkül. 2. ásónyom. Humusz alsó rétege. A napló itt „BK II." cserepeket említ. Azonosíthatatlanok, s ma már nem tudható, mit értett a fogalom alatt a jelentés. 3. ásónyom. Szubhumusz. M: 50 — 75 cm. Cserepek és „ansa lunaták" (Ltsz. 56,33,21 A-C) (XXIII. t. 10; XXVI. t. 89,11) 4. ásónyom. Kultúrréteg. M: 75 — 100 cm. „Füzesabonyi típusú 1 PATAY P., Ásatás Alpáron. ArchÉrt 77, 1950, 134. 2 Az ásatási napló nem említi a gabonamagvak (nagyobbrészt búza és árpamagvak) előkerülési körülményeit, csupán az ArchÉrt 77, 1950, 134. összefoglalásban esik róluk szó. A magvakat feldolgozta P. HARTYÁNYI B.NOVÁKI GY., Samen- und Fruchtfunde in Ungarn von der Neusteinzeit bis zum 18. Jahrhundert. Agrártörténeti Szemle, XVII. 1975. Supplementum, 7—8. 49
