Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982)

Bóna I.–Nováki Gy.: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára

már a sánc felsőbb részeibe kerültek. Ezért a bronzkori sánc felső részében majdnem kizárólag sárga homokrétegeket találunk. A sánc előtti árok ekkor még aligha lehetett ennyire mély, mint ma látható, az azóta eltelt kerek 3500 év alatt azonban az esővíz sokat mélyített rajta, de mélyíthették a középkori sánc kialakításakor is és az itt ma is használatban levő kocsiút ugyancsak közrejátszhatott ebben. 14. Talajfúrások az 1977. évi sáncátvágás vonalában 1 : A fúrások helye. 2: Ásatással feltárt részek. 3: Őshumusz 14. Bodenbohrungen in der Linie des Walldurchschnittes des Jahres 1977 1: Bohrstelle. 2: ausgegrabene Teile 3: Urhumus V. A LELETANYAG Őskori leletek a Várdombról és a Templomdombról a) Gyűjtött leletek 1869—1948 MNM 111, 1869, 2. „Cserépbögre, töredékes, 2 1/2' magas, fenékátmérője 2 1/2'". Nem azonosítható. MNM 138, 1883, 800. Szürke egyfülü bögre, hasán és alsó felén mészbetétes kör-kör mintákkal díszítve. M: 6,7 cm (I. t. 8). MNM 10, 1889, 14. Narancssárga füleskancsó, Nagyrévi-típus. M: 9,6 cm (I. t. 1). MNM 10, 1889, 15. „Hasonló", fekete színű. M: 9 cm. Nem azonosítható. MNM 10, 1889, 16. „Hasonló". Nem azonosítható. MNM 10, 1889, 17. Fekete füles kancsócska, Nagyrévi-típus. M: 7 cm (I. t. 2). MNM 10, 1889, 18. Szürkéssárga fülesbögre nyomott gömbtestű alsó része. Hasán mészbetétes díszítés. Hatvanitípus. Hasátmérője: 9 cm (I. t. 6). MNM 10, 1889, 19. Fényezett felületű, szépiabarna színű, fekete foltos füleskancsó. M: 8,1 cm (I. t. 9). MNM 10, 1889, 20. Matt felületű, okkerszínű fülesbögre. Hatvani-típus. M: 6,7 cm (I. t. 5). MNM 10, 1889, 21. Fekete fülesbögre, Nagyrévi-típus. M: 6,1 cm (I. t. 3). MNM 10, 1889, 22, 24. Cserepek. Nem azonosíthatók. MNM 10, 1889, 23. Szűrőedény töredéke. Nem azonosítható. MNM 10, 1889, 25. „Agyaglepény". Nem azonosítható. Részletes leírásából sem derül ki, miről van szó: „Agyagkorong, mely egyik lapján legyezőszerű lebernyes — csurgóra álló - lappal bír"(?) (Arch. Ért. 9, 1889, 383) MNM 42, 1889, 159. Őskori agyag hálónehezék. Jelenleg nem azonosítható. Körös-kultúra (Kutzián I., A Köröskultúra. DissPann II. 23. Bp. 1944/45., 18,

1.1. 13). MNM 86, 1895, 60. Fényes fekete bögre, perem fölé húzott füllel. M : 7,2 cm (I. t. 10). KKM 56, 58, 1 (Újraleltározott régi anyag). Fekete füleskorsó, hasán bordadísszel, Nagyrévi-típus. M: 10,2 cm (I. t. 4; LI. t. 9a —b). Az egykori Szivák-gyűjteményből. V. ö. Majláth В., Arch. Ért. 18, 1898, 264., 25. szám. Egykori Szivák-gyűjtemény. Fülesbögre, Hatvani-típus(P). M: 6,2 cm (I. t. 7). Az Arch. Ért. 18, 1898, 263., 24. szám után. Egykori Majláth-gyűjtemény. ívelt peremű, gömbölyded hasú, eredetileg vsz. fülesbögre alacsony talpon. Rovátkolt bordabütykökkel díszítve (15. kép 3). Az Arch. Ért. 18, 1898, 262., 20. szám után. MNM 106, 1922, 1. Vörösessárga színű, magasra húzott fülű bögre, turbántekercs díszes testtel. M: 7,2 cm (I. t. 11). MNM 106, 1922, 2. Fekete bögre. Nem azonosítható. MNM 106, 1922, 3. Kerek fedő, füllel, sötétszürke, rücskös anyagú. Átm.: 12,2 cm (I. t. 12). MNM 107, 1922. Vöröses színű bögre. Nem azonosítható. MNM 60, 1948. Szürke bögre enyhén perem fölé húzott füllel. M: 6,4 cm (I. t. 13). DJM 61, 92, 1. Narancssárga színű füleskancsó, felső kétharmada simított felületű, alsó harmada seprőzött, rücskös. Nagyrévi-típus. Hild Viktor 1898. évi gyűjtése. Peremefüle csonka, M: 14,5 cm (15. kép 1) DJM 61, 93, 1. Fülesbögre, szürkésbarna színű, alján omphalos, hasán három benyomott pont-díszítés. Késő-Vatyatípus. Hild Viktor 1898. évi gyűjtése. M: 6,4 cm (15 kép 2). 48