Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982)

Bóna I.–Nováki Gy.: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára

várhegy oldalából ástak ki." Említi, hogy ott sok törött cserepet is kiásnak, ő maga nem végzett feltárást.

2 1878-ban jelent meg Rómer Flóris összefoglaló munkája az 1876. évi budapesti nemzetközi ősrégészeti kongresszusról és ebben az alpári vár vázlatos térképét is közli, méretarány és É jel nélkül, két metszetrajzzal (4. kép).

3 A térkép eredetéről semmit sem tudunk. Valószínű, hogy a korábbi években személyesen is járt a vár területén, mert a jegyzőkönyve XXV. kötetére hivatkozik az alpári sánccal kapcsolatban, ez a kötet azonban azóta elkallódott. A közölt rajz a földvár ép, sértetlen alakját mutatja. Mai állapotában azonban erősen rongált, hiányos alakjában ismerjük a várat, ezért első pillanatra úgy tűnhet, mintha Rómer idejében a vár még ép lett volna és csak azóta pusztult el egy nagy része. Több egyéb adat figyelembe vétele mellett azonban kiderül, hogy a Várdomb már akkor is a maihoz hasonló képet 4. A Várdomb vázlatos térképe. Rómer F. 26. képe nyomán. 4. Skizzenhafte Karte des Burghügels. Nach F. Romer 2 MADARASSY L., Archaeologiai levelek IX. ArchÉrt П. (1869) 108-109. 3 ROMER F., Resultats généraux du mouvement archéologique en Hongrie. Compte rendu de la huitième session à Budapest 1876. I. Budapest 1878. 94. 26. kép. nyújtott, így ez a rajz inkább rekonstrukciós kísérletnek tekinthető. Ennek alátámasztására az alábbiakat említjük: Madarassy László 1869. évi, említett leírásából kitűnik, hogy a Várdomb „oldalából" ásnak ki cserepeket. Ép sánc esetében a külső lejtőből aligha ástak volna ki leleteket, mint ahogyan a ma még ép sánclejtőből sem lehet, így csakis az ÉK-i oldal maihoz hasonló szakadékos, omladozó löszfalára gondolhatunk. A földvár régészeti kutatásának következő ismert időpontja 1888, amikor Farkas Sándor végzett itt kutatást. Erre még visszatérünk, de Rómer térképével kapcsolatban már itt kiemeljük, hogy Farkas is a Várdomb szakadékos oldalát említi és leírja, hogy a Tisza 1887. évi áradása a Várdomb „északi kiszögellő oldalát" ostromolta, amely „fal" sok leletet tartalmaz és a régészeti réteg 2 m vastagságát is megállapíthatta.

4 Mindez a mai állapothoz hasonlót jelent. De jól szemlélteti ezt az 1879. évi, Szpacsek Szaniszló mérnök által szerkesztett kataszteri térkép is. E szerint a földvár ÉK-i oldala alatti egykori utca és telekhatárok vonala erősen szabálytalan, nyilván a felette magasodó, szakadékos oldalhoz igazodva. Ugyanezen az oldalon az ártér szélén lenn házsor is húzódott. Ha a földvár Rómer-féle térképét rászerkesztenénk erre a kataszteri térképre, úgy az ÉK-i oldalon feltüntetett sánc körülbelül az egykori utca, vagy esetleg a házsor helyére esne. Mivel azonban ez a térkép csak vázlatos felmérés, helyette az 1974. évi felmérést rajzoltuk be az 1879. évi kataszteri térképbe, az előbb elmondottak alátámasztására (5. kép). A házak feltehetően már a XVIII. században is itt voltak, erre utalnak az I. katonai felmérésen látható, bár sematikusan ábrázolt házak ugyanezen a helyen.

5 A II. katonai felmérés is feltüntet házakat a község ÉK-i szélén az ártér peremén, de éppen a Vardomb alatt ez nem világos, viszont alaprajzilag a Várdomb keskeny, hosszúkás alakja a mai, részben már lepusztult állapotot mutatja.

6 A Várdomb ÉK-i oldala alatti házak az 1929. évi árvíz alkalmával kerültek víz alá, összeomlottak és többé nem is épültek fel, lakóikat magasabban fekvő részre költöztették.

7 Helyüket ma kertek és szántóföldek foglalják el. 4 FARKAS S., Alpári Ősleletek. ArchÉrt 9 (1889) 382-383. 5 I. katonai felmérés XXXVI. 56. Hadtörténeti Intézet Térképtár. 6 II. katonai felmérés XVIII. 25. Uo. 7 Bodor Lajos (Tiszaalpár, Dózsa Gy. u. 5.) szíves közlése. 22