Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982)

Hartyáni B.: A Tiszaalpár–Várdomb bronzkori lakótelepről származó mag- és termésleletek

Tönké (Triticum dicoccon Schrank) 159 db H: 4,4-7,4 = 5,28 Sz

: 1,7-3,2 = 2,67 V: 1,0-3,0 = 2,35 H/Sz 187 M/Sz 88 Jellegzetes alakúak, hosszúkás vékonyabb és teltebb szemek vegyesen. Épek (LXXIX. 2.). Szegletes lednek (Lathyrus sativus L.) 8 db H: 3,7-4,6 = 3,95 Sz: 2,7-3,7 = 3,36 Épek. A korábban ismertetett magvakhoz hasonlóak. Л% 1977. évi ásatásnál felszínre került növényi maradványok: Az 1977. évi ásatásnál a 4. rétegből, a vatyai kultúra legutolsó periódusából kerültek elő gabonaszemek és egyéb magvak. A korábbi feltárásoktól eltérően ezeknek a helye ismert, így a lakótelepről készített alaprajzba pontosan be lehetett jelölni. Az ásatásnál 16 Időponton 19 tételben kerültek elő növényi maradványok. A leletek többségében megközelítően azonos arányban búza és árpa volt, de a termések zöme apróra törve maradt meg. A négy ásatási időszakból származó maradványok közül a búza összetétele ebben a rétegben volt a legheterogénabb, s mivel a faj meghatározását segítő egyéb növényi részek nem kerültek elő, többségük sp. jelölést kapott. 1. AZ 1. TŰZHELY BELSEJÉBŐL 30 g összeégett búza és árpa. Bontótű segítségével az égett csomókból néhány szemet sikerült szétválasztani, (lsz. 39/78) Alakor (Triticum monococcum L.) a lelet többsége. Mérésre nem alkalmasak. Torzultak, de a szemek csúcsi végződésénél jól látható a háti részre erősen felhúzódó csúcsi pamat. 1 szemnél a kalászorsó is megmaradt. Tönké (Triticum dicoccon Schrank) a leletnek kb. egyharmada. Erősen deformálódtak. Árpa (Hordeum vulgare L.) 1 db Az összeégett alakorbúza között toklászosan maradt meg. 2. AZ 1. TŰZHELYTŐL DK-re 30 cm ТО g összetört mag, többségük búza. (lsz. 19/78) lönke (Triticum dicoccon Schrank) 445 db (LXXIX. 3.). H: 3,9-6,0 = 4,88 Sz: 2,1-3,3 = 2,63 V: 1,7-3,3 = 2,52 H/Sz 185 M/Sz 95 A szemek többsége zömök, a csírapajzsnál a végük letörött. Néhány szemnél a csúcsi rész lekerekített. Háti részük egységesen ormós, felülről nézve oldalra dőlnek. Alakor (Triticum monococcum L.) 178 db H: 3,0-4,3= 3,4 Sz: 1,3-2,7= 1,7 V: 1,4-2,7= 1,8 H/Sz 200 M/Sz 105 Többsége felfúvódott, méretük a többi alakorbúzához viszonyítva kicsi. Valamennyi csírázás közben szenesedéit el. Az erősen fejlett csíra a háti részükön feltűnő nyomot hagyott. Árpa (Hordeum vulgare L.) 12 db H: 4,2-5,0 = 4,85 Sz: 1,9-3,1 = 2,50 V: 1,5-2,4 = 2,0 Felületük kissé sérült, négynél a négysoros árpára jellemző ívelt hasi barázda figyelhető meg. Fó\eléklencse (Lens culinaris Medik) 4 db Átm: 2,3-3,3 = 2,75 V: 1,5-2,2 = 1,7 3. AZ 1. TŰZHELYTŐL DK-re 70 cm-re EDÉNYBŐL 110 g összetört magon kívül az alábbiak voltak: (lsz. 42/78) Alakor (Triticum monococcum L.) 147 db H: 3,6-5,6 = 4,78 Sz: 1,5-2,7 = 2,17 V: 1,7-3,0 = 2,75 H/Sz 219 M/Sz 115 Néhány szem kivételével a monococcumnál teltebbek. A szemeket kettészelve azonban nem látható, hogy ez az elszenesedés következménye lenne. Kalászorsó nem volt (LXXIX. 4.). Búza (Triticum sp.) 443 db A búza formája vegyes, többségük a csírázás időszakában szenesedéit el. A leletben megtalálható a magasabb rövidebb, és az ezeknél laposabb szélesebb szem. A hasi oldalukon végighúzódó barázda íveltsége ugyancsak eltérő, azonban többségüknél a dicoccon búzára jellemző. A csírázott búzaszemek csúcsi része sem azonos. Van közöttük elkeskenyedő, sarkos és lekerekített végű. Bár az elszenesedés és a csírázás miatt a szemek torzultak, mégis úgy tűnik, hogy a leletben több búzafaj van, de többségük a dicoccon (LXXIX. 5.). Ezek mérete : H: 4,5-5,7 = 5,1 Sz: 2,0-3,5 = 2,8 V: 2,2-3,1 = 2,6 H/Sz 182 M/Sz 92 Aestivum típusú búza 41 db volt. Ezek az előbbitől valamivel rövidebbek és zömökek. Hátuk ormós, csírapajzsuk meredekebb. Hasi barázdájuk a fentitől eltérően egyenes, kissé szétnyílt. Csúcsuk sarkosan lekerekített (LXXIX. 6.). Méretük : H: 4,2-5,7 = 4,8 Sz: 2,4-3,3 = 2,8 V: 1,9-3,3 = 2,5 H/Sz 171 M/Sz 89 21 db búzaszem formája az előző két csoporttól eltér. Ezek háta enyhén domború, a csírapajzs felett nem emelkedik ki erősebben. Az ép szemeknél a csíra gyököcskés része a csírapajzsból kinyúlik. Csúcsi részük az aestivum típustól eltérően legömbölyített (LXXX. 1.). Méretük: H: 4,5-5,7 = 5,1 Sz: 2,0-3,5 = 2,8 V: 2,2-3,1 = 2,6 H/Sz 182 M/Sz 92 16 db az előzőknél hosszabb, a szem alapi részénél lapos. Csírapajzsuk ép, a csíra gyököcskés része abból kinyúlik. Hasi varratuk közepesen mély, szétnyílt (LXXX. 2.). Méretük : H: 5,6-6,3 = 5,9 Sz: 2,8-3,5 = 3,1 V: 1,9-2,9 = 2,3 H/Sz 158 M/Sz 274 Árpa (Hordeum vulgare L.) 8 db H: 4,4-5,5 = 4,8 Sz: 2,4-3,8 = 2,7 V: 1,8-2,5 = 2,1 H/Sz 177 M/Sz 77 Egy kivételével megközelítően azonos, kevésbé telt kis szemek. A szemekre tapadó tokiász letöredezett, felületük sérült. Szegletes lednek (Lathyrus sativus L.) 1 db Az előző leletekben lévőkhöz hasonló. 141