Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982)

Bóna I.–Nováki Gy.: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára

hagytak vele. Aligha képzelhető el ugyanis, hogy egy működő, védelem céljából karbantartott sánc tetejébe szorosan egymás mellé nagy gödröket vágtak volna bele. A továbbiakban a magyarországi középső bronzkori, hasonló korú földvárakat tekintjük át, keresvén az alpárihoz hasonló jelenségeket. Elsőnek a légtávolságban alig 30 km-re fekvő Nagykőrös—Földvárat vesszük sorra. Mivel az itteni eredmények még közöletlenek, részletesen foglalkozunk vele. A Földvár Nagykőröstől NyÉNy-ra, kb. 1,5 km-re fekszik, a Körös-ér bal partján (21. kép). A sík környezetből alig 2 m-re kiemelkedő lapos dombháton terül el az őskori lakótelep. Szélét sánc és külső árok övezi, qzeket azonban.az egész területen folyó földművelés teljesen szétszántotta, az árkot majdnem teljesen betöltötte. A sánc mai belső magassága csak néhol éri el az 50 cm-t. Ennek ellenére a telep széle köröskörül jól nyomon követhető, csak a két végében álló tanya körül válik bizonytalanná.

1 1 Az 1979. évi, részben teodolittal végzett vázlatos felmérést Sándorfi György vezette, Miklós Zsuzsa közreműködésével, mindkettőjüknek itt mondok köszönetet. A térkép szerkesztésénél Balanyi Béla 1959. évi felmérését is figyelembe vettük. 21. Nagykőrös—Földvár helyszínrajza 21. Lageplan von Nagykőrös-Erdburg Az így körülhatárolható terület alakja ovális, legnagyobb átmérője 260, szélessége 150 m, területe 2,83 ha (22. kép). 22. Nagykőrös—Földvár vázlatos térképe (1979) 22. Skizzenhafte Karte von Nagykőrös-Erdburg (1979) 85