Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982)

Bóna I.–Nováki Gy.: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára

F. Nagyméretű disses fazekak („urnák") füllel vagy fül nélkül fi Arkolt-bütyök és spirál-bütyök díszítéssel; I. 1, I. 3, 77, 2—4. rétegek és I. 75/13. gödör (III. t. 8; X. t. 9; XIX. t. 2; XXVII. t. 4; XXX. t. 1; XXXIII. 1.14). Tószegről az 1907. évi felső rétegből

150 ismert hasonló. f2 Körülmélyített nagy bütyökdíszítéssel : II. 1, I. 2, II. 2 rétegek (V. t. 5; XI. t. 7, 14; XXIX. t.4). Ismert Tószegről 1907-ből a felső rétegből,

151 több példányban is az 1911. évi I/Al fogásból, az 1912. évi Il/b és IV/a fogásból vagyis mindenkor a legfelső szintekből. A díszfazekak a megelőző Vatya-III. korszakban teljesen ismeretlenek. A korszakunkat követő későbronzkorban viszont a Tisza-vidék urnái közt gyakoriak a különféle módon díszített árkolt-bütykös típusok, ezek nyilván a Koszideri-korszak örökségei. G. Arkolt-bütyök díszes csupor: 111 A. gödör (XXI. t. 6.). Az előző fazekak kisebb méretű változata. Tószegen az 1907. évi felső rétegben

152 valamint az 1912. évi IV/a (legfelső) fogásban jött elő. Bgyedi formák Üreges talpcsövön álló kettöskónikus bütyökdíszes csupor, felső felén harántárkolással díszítve: II. 2. réteg (XI. t. 9; XLV. t. 2). Talpcső nélküli változatát Dunaújváros-Kosziderpadlás 1957. évi leletei közt találjuk meg, tömör talppal közeli formai rokona Tószegen az 1912. évi III/c fogás csupra. Négyfülű, kettöskónikus testű, tölcséres nyakú, girlanddíszes edény : I. 6. réteg (XLV. t. 4.). Rokona a Rákospalota-típusú kerekegyházi ,,oszlopfüles" edény.

153 Girlanddíszes ansa lunatás csupor töredék: I. 75/2. gödör és 1949. évi lelet (VIII. t. 16; XXIII. t. 10; XXVI. t. 9; XXXIII. t. 4). A Rákospalota-típusú régi dunapentelei (dunaújvárosi) edény

154 változata. ívelt felsör eszű, kónikus hasú, szögletes fülű dísztál: 150 BANNER-BÓNA-MÁRTON i. m. II. rész. 22. kép 5. 151 BANNER-BÓNA-MÁRTON i. m. II. rész. 22. kép 14. 152 BANNER-BÓNA-MÁRTON i. m. II. rész. 22. kép 11. 153 KOVÁCS T., Historische und chronologische Fragen i. m. 3. kép 14. 154 KOVÁCS T., uo. 3. kép 15. 77, 2—4. réteg (XIX. t. 1). Díszítetlen formai párját Lovasberény—Mihályvárról

155 közölték. Ismeretlen alakú csupor töredéke: 77,5 szint (XVIII. t. 8). ívelt (hullámos) peremű csésze töredéke: 1949 (XXIII. t. 9; XXVI. t. 17). Díszítetlen bögre, túlméretezett ansa lunatával: I. 1—2. réteg (LI. t. 7). Idegen, import edények Vattina-típpisú kétfülü csupor. Az I. 75/10. gödörből származik, ahová csonkán, törötten, kopottan került (IX. t. 12; XLI. t. 3). Jó párhuzamait a névadó telepről

156 és a Vattina-kultúra anyaterületéről Jasenovoból és Omoljicaról

157 ismerjük. Rétegtani helyzetük ismeretlen lévén, közelebbi korszakbeosztásukat legfeljebb tipológiai módszerrel lehet megközelíteni. Kiskőrösön ugyanez a forma más díszítéssel, hasán függőleges kannelúrákkal tagoltan került elő, minden kétséget kizáróan Halomsíros-edényekkel együtt

158 (19. kép). Spirálisokkal díszített változatunk ennél okvetlenül korábbi, valamikor a telep keletkezése idején kerülhetett Alpárra. Vattina-típusú gömbtestű, hengeres nyakú, nagyméretű függeszthető edény : II. 5. réteg. Fülei nyom nélkül letörtek, az edény jelen formájában erősen kiegészített. Mészbetéttel hangsúlyozott durván, erősen bekarcolt háromszög, rombusz sávmintáihoz s magához az edényhez egyetlen párhuzamot ismerünk a névadó telepről.

159 A Vattina-kultúra középső bronzkori edényformája, amit alpári rétegtani helyzete is megerősít (XIII. t. 16; XLV. t. 5). 155 F

. PETRES É.-BANDI G., Ásatás Lovasberény-Mihály váron i. m. 175, 7. kép 10. 156 MILLEKER В., A vattinai őstelep. Temesvár 1905. XIV. t. 5. Milleker csupán egyetlen ilyen típusú edényt közölt Vattináról. További Vattinán előkerült rokon példányokról Mittlere Bronzezeit 201. t. 1 — 6, különösen 11. 157 GAVELA, В. in: Bronzano dóba Srbije - The Bronze Age of Serbia. Beograd 1972, 61-62 illetve 99-100, No. 62. és No. 69. 158 ArchÉrt 32, 1912, 281. oldal 5. kép. 159 MILLEKER В., A vattinai őstelep i. m. 38, XVIII. t. 6. Ugyanerről a nyilván Vattinán is egyedi példányról kitűnő fotót és leírást ad RASAJSKI R. in: Bronzano dóba Srbije — The Bronze Age of Serbia i. m. 65 — 66 illetve 104, No. 85. 80