Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982)
Bóna I.–Nováki Gy.: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára
előfordulnak Csongrád-Vidresziget 12. gödrében 109 Kelebia 106. sírjában. 110 A b5 alaptípus ugyanezen a két lelőhelyen több példányban is előkerült. VatyaKoszider örökségként jutnak bl és b2 típusú bögrék Tápé Halomsíros-temetőjébe, 111 Egyek urnatemetőjébe, 112 b4 típus Tiszafüred Halomsíros-temetőjébe 113 és Bag-Dutkásdülő Halomsíros-leletei 114 közé. b6 Változatlan forma, hasán négy vagy öt egyszerű sima bötyökkel díszítve. Egyetlen példányban ismert a telep legkésőbbi korszakából: I. 2. réteg (XLIX. t. 10). Tószeg-Laposhalom régi anyagából 115 valamint 1927. évi I. (legfelső) stratumából és Tiszafüred-Ásotthalomból 116 került elő néhány párja. A következő időszakban ez a típus általánosan elterjed a Közép-Tisza mentében. Gyakori lesz Tiszafüred-Majoroson (3, 11, 44, 46, 52, 226. stb. sírok), 117 megvan Tápén (126. sír), 118 EgyekSzőlőhegyről ismerjük hiteles sírból (IX. sír) is. 119 Ы Ugyana% a forma, hasán turbántekercs díszítéssel: 1922, 49/4. ásónyom, I. 1—2, II. 5. réteg, II/2. gödör, tehát mindvégig jellemző Alpárra (I. t. 11 ; III. t. 11 ; XIII. t. 15; XIV. t. 11 ; XXVI. t. 14; XXVIII. t. 5; XLVII. t. 3). Vatya-urnatemetőkben eddig ismeretlen. Tószegen 1907-ben közvetlenül a humusz alatti rétegben 120 1911ben az 1/3 Cl legfelső fogásban, 1927-ben pedig 3 példányban is, az I. (legfelső) stratumban kerültek elő turbántekercses testű bögrék. Bögréinket automatikusan „füzesabonyinak" szokás tartani, holott alpári-tószegi változatában a tur109 SZÉNÁSZKY J., A vatyai kultúra leletei i. m. 20. kép 13. 110 Mittlere Bronzezeit 70. t. 18. 111 TROGMAYER О., Das bronzezeitliche Gräberfeld bei Tápé. Fontes ArchHung Budapest 1975. 17, 20 és 46. táblák - 193., 224. és 518. sírok. 112 KOVÁCS T., A halomsíros kultúra leletei az Észak-Alröldön i. m. 13. kép 7. 113 KOVÁCS T., Tumulus Culture Cemeteries i. m. 15. t. 161, 19 és 19. t. 194, 6. 114 KOVÁCS T., A halomsíros kultúra leletei Bagón i. m. 68, 19. kép 1. 115 BANNER-BÓNA-MÁRTON i. m. IL rész. 22. kép 1. 116 KOVÁCS T., A halomsíros kultúra leletei az Észak-Alföldön i. m. 22. kép 4. 117 KOVÁCS T., Tumulus Culture Cemeteries i. m. 1, 2, 4, 5, 22. táblák. 118 TROGMAYER О., Das bronzezeitliche Gräberfeld bei Tápé i. m. 11. t. 119 KOVÁCS T., A halomsíros kultúra leletei az Észak-Alföldön i. m. 15. kép 1. 120 BANNER-BÓNA-MÁRTON i. m. II. rész, 116, 20. kép 1. bántekercs díszítésen kívül már kevés köze van a más anyagú, arányú, színű igazi Füzesabonybögrékhez 121 még náluk is kevesebb a rendszerint ívelt peremű, gömbölyded testű Gyulavarsánd-bögrékhez. 122 Esetünkben valójában egy jellegzetes Késő-Vatya bögretípusra került rá a turbántekercs díszítés, mégpedig annak a Spirálbütykös-kerámiából elinduló kultúrhatásnak az eredményeként, amelynek révén az árkolt bütyök díszítés is rákerült a svéd sisak alakú Vatya-tálakra. Egy alpári típusú turbántekercses bögrét Szarvas-Arborétumból őriz a Gyulai Múzeum, ez a Körösök mentén történt keleti expansió lehet az oka annak, hogy a közös ősforrás ellenére inkább típusunkkal rokon a hajdúbagosi temető 4. és 17. sírjának bögréje, valamint a Hajdúbagos-csoportba tartozó debrecen-tócóparti leletegyüttes bögréje, 123 — az utóbbiak korjelző jelentőségű párhuzamos fejlődésre utalnak. Egyedi bögreformák Felső felén beívelt oldalú „harang" alakú bögre: II. 4. réteg (XLVIII. t. 10). Gyakori Tószeg felső rétegeiben, az 1908. évi II/l—2 fogásban, az 1912. évi II/2c fogásban, több példányban is az 1927. évi I. (legfelső) stratumban. E Közép-Tiszavidéken keletkezett forma továbbélését érdekes módon főleg Alpártól délre kísérhetjük nyomon, Tápé késő bronzkori temetőjében (12, 21, 170, 252. stb. sírok). 124 Tagolt testű bögre: 1.2. réteg (XLVIII. t. 1.). Kancsók Kifejezetten díszedényekről lévén szó, valamennyi egyedi fazekasmunka. Emiatt „pontos" párhuzamuk szinte soha nincs. 121 Mittlere Bronzezeit 153, 169, és 174 — 175 stb. táblák. 122 Mittlere Bronzezeit, 127, 133-134. t. 123 KOVÁCS T., A hajdúbagosi bronzkori temető i. m. 27 skk valamint 45., 2. kép 10; 3. kép 14; 4. kép 12. 124 TROGMAYER O., Das bronzezeitliche Gräberfeld bei Tápé i. m. 2, 3, 14, 23. táblák. 76