Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982)
Bóna I.–Nováki Gy.: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára
Szeremle-csoport területén elrejtett lovasi bronzarany kincsben. 61 Nagyjából egykorú Mozsolics a. változata, amelynél a befelé sarkuló peremlécek még nem érnek össze. Koszideri-típusú bronzkincsben Sárbogárdon 62 Erd-Simonyon 63 , Törökszentmiklós-Surjánon 64 , s legújabban Menden 65 került elő. Mende—Leányvár erődített telepe ásatója szerint csupán a Vatya—Koszider korszakban volt lakott, a kincs tehát ugyanazt a korszakot keltezi, mint az alpári vésők. 66 Nyilván ez lehet az időrendi helyzete Solymár—Várhegyen a h. típusnak is, Solymár erődített telepe a Vatya— III. korszak végén keletkezett, virágkora azonban a Vatya—Koszider időszak (Rákospalota-fázis). 67 A sarkított peremű bronzvésők nemcsak Mendét, Solymárt és Alpárt keltezik. Pákozd—Várhegyen a felső rétegbe beásott „4. putriból" került elő egy a. típusú, mégpedig olyan ívelt peremű vésővel együtt 68 , amely Dunaújváros—Kosziderpadlás II. bronzkincséből 69 ismert. Az alpári vésőkhöz formailag közel álló b. típusváltozat került elő Dunaújváros—Kosziderpadlás legfelső szintjében 70 (1957), Baracs—Földváron közvetlenül a humusz alatti legfelső, pusztulási szintben 71 és Tiszafüred—Ásotthalmon 72 , minden bizonnyal szintén a legutolsó települési korszakból. Mindezek a jórészt rétegtanilag igazolható korú b. típusú bronzvéső leletek — mint láttuk — jó párhuzamok a réteges telepek utolsó korszakának legvégét, pusztulását jelző koszideri-típusú bronzkincsekben talált testvérpéldányaikhoz. A felsorolt pár61 VINSKI, Z., Broncanodobe ostave Lovas i Vukovar — Die bronzezeitlichen Hortfunde von Lovas und Vukovar. Vjesnik Archeoloskog Muzeja u Zagrebu I, 1958, 2 — 3, 31-32, I. t. és V. t. 2. 62 MOZSOLICS, Bronzefunde 64 és 158, 36. t. 1. 63 MOZSOLICS, Bronzefunde 64 és 138, 27. t. 13. 64 MOZSOLICS, Bronzefunde 64 és 171-172, 40. t. 1. 65 KOVÁCS T., Der Bronzefund von Mende. Folia Archaeologica 26, 1975, 22, 1. kép 1, 3. 66 KOVÁCS T., Der Bronzefund von Mende i. m. 40. 67 ENDRŐDI A. i. m. 42-44, UŐ. helyesen ugyanígy legutóbb in: Studia Comitatensia 9, 1980, 275. 68 MAROSI A., A pákozdvári őstelep i. m. 58 és 64, 54. kép — a gödörréteg helyzete, 62. kép — a vésők. 69 MOZSOLICS A. Archäologische Beiträge i. m. 123-124, XXIII. t. 1. UŐ, Bronzefunde 64, 134—135, 50. t. 1-3. 70 BONA L, Chronologie der Hortfunde vom Koszider. Typus. ActaArchHung 9, 1958, 232. 71 BONA L, ArchÉrt 90, 1963, 295. 72 Közöletlen a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumban. 1955. évi anyaggyűjtésem. huzamok alapján nem sok kétség férhet ahho\, hogy a% alpári Várdomb bronzkori települése is a kos^ideri-tipusú kincsek elrejtésével nagyjából egy időben s^űnt meg. A kosaidén korszak dis^kerámiája — Alpár-típus Elsőként Mozsolics Amália határozott meg egy a Késő-Vatya fejlődéstől látszólag független ,,koszideri típusú" díszkerámiát a dunaújvárosi Kosziderpadláson, a telep „felszínén" (35—35 cm mélyen), talált I. és II. edénylelet segítségével. 73 A típus formakincsét, a budapest—rákospalotai koszideri-bronzkincs régóta ismert szép kétfülű kancsóján 74 túlmenően, jelentősen gyarapították egy 6 edényből álló szintén rákospalotai kincs edényei. 75 Ezeket az alapokat használta fel — Százhalombatta—Téglagyár réteges telepének egyik zárt Vatya—Koszider gödrében talált edények 76 formakincsével kiegészítve —, Kovács Tibor a Vatya-kultúra késői, méltán Rákospalota-fázisnak elnevezett, díszkerámiájának összefoglaló meghatározására. 77 Összeállítása messzemenően meggyőző, mivel zárt leletegyüttesekre támaszkodik. Joggal sorolja a Rákospalota-fázisba a Soroksár-típusú kancsókat, amelyek egyik szép példánya Dunaújváros 1109. sírj.iban koszideri bronzokkal együtt került elő, 78 valamint az általam még Gerjen73 MOZSOLICS A., Archäologische Beiträge i. m. 132-135, 4. kép 10. — egyébként már korábban is közölt egy 1949-ben a dunaújvárosi Öreghegyen talált Rákospalotatípusú csörgőedényt (ArchÉrt 77, 1950, 116 — 117, 36. t. 1—2) — korszakba sorolásával kapcsolatban azonban még az akkori kutatásra jellemző bizonytalansággal. 74 HAMPEL J., A bronzkor emlékei Magyarhonban I. Budapest 1886, 86. t. la-b; MOZSOLICS, Bronzefunde 110-111, 34. kép. 75 SCHREIBER R., A rákospalotai edénylelet - The Rákospalota Pottery Find. ArchÉrt 94, 1967, 48—50, 1. kép 1-6. 76 KOVÁCS T., A százhalombattai bronzkori telep — The Bronze Age Settlement at Százhalombatta. ArchÉrt 96, 1969, 166-168,4. kép 1-3. 77 KOVÁCS T., Historische und chronologische Fragen des Überganges von der Mittleren- zur Spätbronzezeit in Ungarn. ActaArchHung 27, 1975, 310-312, 3. kép. 78 Közöletlen a Dunaújvárosi Múzeumban. Ezt és a további közöletlen leleteket Dunaújvárosból saját jegyzeteimből ismertetem. 72
