Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982)

Bóna I.–Nováki Gy.: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára

12. A három hombár rekonstrukciója (1977) 12. Rekonstruktion der drei Kornspeichern (1977) belső átmérője 61, belső magassága kb. 57, a nyak legkisebb átmérője kb. 34 cm volt. Üreges talpa 4,5 cm magas, talpának külső átmérője 30 cm. Falvastagság 2,5—7,5 cm között váltakozik. Űrtartalma kb 106 liter. Az itt talált töredékek legnagyobbrészt ebből a hombárból származnak. b) Az előzőhöz hasonló, de csak a kihajló perem darabok maradtak meg, falvastagsága 2,8 cm. A szájnyílás kiszerkeszthető legkisebb átmérője kb. 37 cm. Ez a hombár tehát szinte teljesen azonos az előzővel, így lehet, hogy nem is jelent külön hombárt, hanem egy felújítást, aminek során csak a hombár felső részét építették újjá. Az 1. hombár darabjai között volt egy 6 cm vastag, lapos tapasztás darab is, sima, gyengén ívelő széléből kiszerkesztve kb. 60 cm átmérőjű korongra lehet következtetni. Az 1. hombár 40 cm körüli peremátmérője alapján ebben a töredékben a hombár fedőjének a maradványát kell látnunk, amelyet a rajzban is jelöltünk. 2. hombár. Ez került elő a legrosszabb állapotban, típusában azonos az 1. hombárral, rekonstrukcióját is ennek alapján lehetett megrajzolni. Üreges talpa csak nyomokban került elő, teljesen szétomlott, de a helyszínen még mérhető volt. Oldalának és peremének néhány töredéke volt csak felszedhető. Ezért az alábbi méretek csak megközelítő értékűek: alsó belső átmérője 46, belső magassága 50, a nyak legkisebb belső átmérője 30, üreges talpának külső átmérője 30 cm körüli lehetett. Falvastagság 3—4,5 cm között váltakozott, űrtartalma kb. 55 liter. 3. hombár. A három közül ez a legnagyobb méretű és a legépebben is került elő, de felső része különbözik az előzőktől. A többivel azonos jellegű üreges talpból szélesen kihasasodik, nyakban azonban erősen összeszűkül, pereme kihajlik. Eltérést mutat az előző hombároktól a vállrészen körbefutó törésvonal is. Alsó belső átmérője 84, belső magassága kb 66, a nyak legkisebb belső átmérője 15 cm. Üreges talpa 11 cm magas, külső átmérője 41 cm. Falvastagság 3—5,5 cm között váltakozott, űrtartalma 168 liter. A 2. és 3. hombár között, de közvetlenül a 2. hombár törmelékhalmazának a szélén egy díszes, 2,7 cm vastag korong egyharmada került elő, eredeti átmérője kb. 26 cm (LXIV. 1.1, LXV. t. 1.). Felső lapja domború kivitelű, szimmetrikus mintát mutat: a két tengely vonalában 2—2 bemélyedő párhuzamos széles egyenes hornyolás, közöttük négy körülárkolt hegyes bütyök. A korong középső része teljesen hiányzott, így a fogantyú alakjára nincs megbízható támpontunk. Itt kell megemlíteni, hogy közvetlenül az 1. tűzhely mellett egy hosszúkás, ovális tömör fogantyú töredéke került elő, anyaga és mérete (hossza 8,2, szélessége 3,4, magassága 3,5 cm) alapján elképzelhető, hogy a fedő fogantyúja volt. A korong az előkerülési helye és méretei alapján bizonyára a 3. hombár fedője volt. Az 1. tűzhely és a három hombár szorosan egymás mellett, az akkori járószint fölött szabadon állt, egyiket sem lehetett a másiknál korábbinak, vagy későbbinek megállapítani. A tűzhely is szorosan nekiépült a 2. hombárnak, benne a hombárok behullott darabjai felett egy égési réteg volt. A hombárok körül, szorosan az aljuk mellett, több 43