Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982)
Bóna I.–Nováki Gy.: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára
allatcsont és cserép töredékei közt nagy jelentőségű egy sérült Vattina-típusú bögre. M: 75—325 cm. 75/11. Újonnan észlelt kerek gödör, amely azonban legalább a 3. szintből indult, csak sárga agyagkitöltése miatt nem volt észrevehető. M: 125—320 cm. 75/12. A humusz felszínen nyitott nagy kerek gödör. M: 125—355 cm. 75/13. Az előző közelében a humuszban nyitott ovális alakú, lépcsőzetes belsejű gödör. M: a lépcsőig 75 cm, a gödör aljáig 135—365 cm. 75/14. Ovális nagy gödör, amelynek széle kívül esett a szelvényen. Később beleásták a 75/7. gödröt, szélébe pedig belevágott a 75/8. gödör. M: 110—340 cm. A humusz felszínen jelentkező ásott cölöplyukak mélysége, — attól függően, hogy a 3. vagy 4. szintből indultak — 30 illetve 75 cm körüli volt. Az őshumusz a szelvény területén meglepően vastag volt, átlagban 50—60 cm-es. Alatta narancsvörös színű tiszta őstalaj foglalt helyet. Várdomb II. szelvény (II. melléklet) A sánccal párhuzamos, megközelítően ÉNy—DK-i irányú 4x8 m-es szelvényt az 1949. évi ásatási szelvény DNy-i oldalán nyitottuk 1,2 m távolságban tőle. Kettős célunk volt vele. Egyrészt hitelesíteni akartuk az 1949. évi ásatás szűkszavú adatait, másrészt a Várhegy belsejének jelenleg legmagasabb pontjáról lévén szó, esetleges középkori épület maradványokra számítoltunk. Az utóbbi reménységünk nem teljesült. A II. szelvény, amint az a szintvonalas térképen is jól látható (3. kép), lejtős területen fekszik. ÉNYról DK-felé, DNY-ról ÉK-i irányban a mai felszín lejt, ami a középkori sánc lepusztulásának, lemosódásának a következménye és a metszeteken is jól megfigyelhető (IV. melléklet 1-2.). Ásatástechnikai lag ez megnehezítette a feltárást, a szelvény DNYÉNY-i oldalán, kiváltképp a NY-i sarokban a fekete feltöltés 35—45 cm-el vastagabb volt mint máshol. Emiatt a felszíntől mért mélységi adatok jelentősen eltérnek egymástól, különösen a NY-i sarokban. A humuszréteg viszonylag vékony volt és csaknem összeolvadt a st(ubhumus%-szerü, feltöltődésből eredő, fekete földréteggel. Ez a szürkés-fekete réteg a szelvény ÉK-i hosszanti felében 60—70 cm, DK-i hoszszanti felében már 80—120 cm vastag volt. Alatta következett a fekete földcsomókkal szennyezett, átlagban 40 cm vastag, középkori lös^-feltöltés. Felszínének középkori járószint volta ebben a szelvényben alig volt megfigyelhető, — legfeljebb abban a formában, hogy a feltöltés teteje piszkosabb volt. A szelvény helyzete miatt a löszfeltöltés is egyenetlen volt, a szelvény széltében vágott 4x4 m-es DDK-i fele — a továbbiakban A. szektora — sokáig elvált az ÉÉNY-i 4x4 m-es felétől, — a továbbiakban B. szektorától. Az la—b és 2a—b ásatási rétegben nem került elő valemelyest is összefüggőnek tekinthető bronzkori telepmaradvány, ezért a felszínrajzok közlésétől eltekintünk. A felszíntől mért mélységi adatokat a D-i saroktól kiindulva a NY-i, É-i, K-i sarok sorrendben adjuk az óra járásának megfelelő irányban. /a réteg. M: 80—110—86—64 cm. Az A. szektort piszkos lösz borította, a B. szektort fekete feltöltés. A kettő határán, a szelvény belsejében, NY-K-i irányú 160 cm hosszú sírfolt tűnt fel. A löszfeltöltésben a DNY-i szelvényfal közelében a megbolygatott bronzkori felszínről felkerült vörös paticstöredékek. ib réteg. M: 120—135—100—108 cm. Az A. szektorban a piszkos löszfeltöltés folytatódott, benne két igen nagy kövei. A kövek az elpusztult legkésőbbi bronzkori telephez tartoztak. A B. szektorban folytatódott a fekete feltöltés, amelyet a szektor közepe táján egy-egy nagyméretű, nyilván középkori építményhez tartozó cölöplyuk tört át. A sírfolt befelé ívelődő falú szabályos formát vett fel. ia réteg. M: 130—160—128—118. Az A. szektorban a piszkos löszfeltöltés folytatódott, a B. szektorban pedig még mindig a fekete feltöltődés. Mindkét szektorban sok volt a felkerült, illetve a legkésőbbi bronzkori szintből származó paticstöredék és szétroncsolt katlantűzhelyek vörösre égett töredékei. Az A. szektorban újabb 3 db nagyméretű kő. Az első bronzkori telepnyomok a szelvény közepén tűntek fel, a DNY-i oldalon nagy hamus folt, a DK-i oldal közepén a csak később tisztán megfogható $. gödör égett paticsdarabokkal teletömött szája. A szelvény NY-i sarkában az eddig egységesen fekete talajban egy nagyméretű négyszögletes beásás első 37