Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982)

Hartyáni B.: A Tiszaalpár–Várdomb bronzkori lakótelepről származó mag- és termésleletek

Az Í920-as évekből származó növényi maradványok 2 csoportban R.67.1.1. leltári szám alatt a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumban vannak. Arról, hogy ezek a telep melyik részéről származtak, semmiféle feljegyzés nem maradt fent. A vizsgálatok arra utalnak, hogy a növényi magvakat az ásató régész a telep két különböző pontjáról gyűjtötte be, elkülönítésüket ezért tartotta szükségesnek. A nagyobb mennyiséget képező csépeletlen alakorbúza (Triticum monococcum L.) 48,8 g közvetlenül a tűz közelében szenesedé« el. A lelet a gabonaszemeken kívül nagy mennyiegységű tokiász és pelyva töredéket, kalászorsót is tartalmazott (LXXI. 1.), s a jellegzetes alakú búzaszemek csillogóan fényes, fekete színűek maradtak (LXXI. 2.). (Hasonlóak a Pécs-Nagyárpádról származó bronzkori alakorbúza szemekhez, amelyek ugyancsak azonos módon szenesedhettek el.) Közöttük 1 db mezei rozsnokon (Bromus arvensis L.) kívül más nem volt. A másik tételben vegyesen 110 db tönkebúza (LXXI. 3.) (Triticum dicoccon Schrank) és 32 db alakorbúza (LXXI. 4.) volt, színük az előzőekétől eltérően, feltűnően matt. A gabonaszemeken kívül innen semmiféle egyéb növényi maradvány nem került elő. Ehhez hasonló morfológiai bélyegű és összetételű leletet azonban a későbbi Tiszaalpári ásatásnál ismét találtunk, így valószínű a két lelet azonos helyről származik, (lsz. 35/78) I. 48,8 g törött búzaszemekkel vegyesen (lsz. R. 67.1.1. Kiskun Múzeum) Alakor (Triticum monococcum L.) H: 3,9-6,4 = 5,25 Sz: 1,6-2,9 = 2,3 V: 1,7-3,4 = 2,50 H/Sz 228 M/Sz 108 Mezei ro^jnok (Bromus arvensis L.) 1 db II. 142 db búza (lsz. R.67.1.1. Kiskun Múzeum) Alakor (Triticum monococcum L.) 32 db H: 4,4-5,5 = 4,9 Sz: 1,3-2,4 = 2,0 V: 2,1-2,9 = 2,4 H/Sz 245 M/Sz 120 Tönké (Triticum dicoccon Schrank) 110 db H: 4,6-5,9 = 5,2 Sz: 2,0-3,0 = 2,5 V: 1,8-2,8 = 2,2 H/Sz 208 M/Sz 88 Az 1949-ben jeltárt növényi maradványok Patay Pál ásatásából származó magleletek a vatyai kultúra idejéből származnak, de a lakótelepen belüli pontos előkerülési körülményük nem ismeretes. Ezekről minta alapján korábban beszámoltunk (1968). Jelenleg valamennyit tételesen megvizsgáltuk, a közölt fajlista a termesztett gabonaféléket általában kísérő egyéb gyomfajok számával gyarapodott. Mivel azonban ezek nem szenesedtek el, feltételezhetően nem tartoztak a lelethez, így ismertetésüket elhagytuk. R.67.1.2. 26,5 g Törpebúza (Triticum aestivum L. ssp. aestivo-compactum Schiemann) 11 g (LXXI. 5.) A lelet többségét teszi ki, közöttük néhány kalászka- (LXXI. 6.) és szártöredék is megmaradt (LXXII. 1.). A búza csépeletlen állapotban szenesedéit el, a szemek egy részén tokiászmaradvány látható. A búza között sok az üreges, deformálódott szem. H: 3,0-6,0 = 4,18 Sz: 2,4-4,0 = 3,15 V: 1,8-3,5 = 2,63 H/Sz 132 M/Sz 83 Csupasz árpa (Hordeum vulgare L. var. nudum) 5,5 g (LXXII. 2.) A törpebúzához hasonlóan ezek között is égett, üreges (LXXII. 3.) és deformálódott szemet találtunk. Az árpaszemek kalászban voltak, tűz hatására a tokiász egy része azokra rásült. A kevésbé sérült szemek szimmetrikusak, hasi vonaluk vékony, egyenes. H: 4,0-7,0 = 5,59 Sz: 2,1-4,0 = 2,92 V: 1,7-3,4 = 2,48 H/Sz 189 M/Sz 77 Há^ilen (Linum usitatissimum L.) 14 db -f fél toktermés. Ebből 11 elszenesedett mag: H: 2,0-2,07 = 2,28 Sz: 0,9-1,5 = 1,15 V: 0,8-1,3 = 0,88 H/Sz 254 3 db nem szenesedéit el : H: 2,9-3,0-2,8 Sz: 1,6-1,7-1,6 H/Sz 177 Feltehetően a közeli tűz hatására ebből 11 db sérült, belső részük üreges, 3 db elszenesedés nélkül maradt meg. Ezek világosbarna színűek, méretük az előzőekénél valamivel nagyobb. A toktermés mérete: H: 4,2 Sz: 2,9 V: 2,1 (LXXII. 4.) 1974—1975 évben felszínre került szemtermések, magvak Az 1974—75. évi ásatásnál a 2.—3.—4. szintből 20 esetben újabb termésleletek kerültek elő. Közülük növényi maradvány szempontjából különösen a 2. szint volt gazdag. így innen olyan nagymennyiségű lencse és szegletes lednek előfordulásáról is beszámolhatunk, amelyet a hazai bronzkorszakból származó feltárásoknál eddig nem tapasztaltunk. A 2. szinten belül a termésmaradványok elhelyezkedésének ismerjük a földrajzi irányát, míg a 3.—4. szintből származók részletesebb helymegjelölése elmaradt. Az ásatás után az I. szelvényből három különálló csoportban jelzés nélkül is kaptunk növényi leleteket. Ezek közelebbi helye nem ismeretes, de az biztos, hogy a vatyai kultúra telepének legutolsó periódusából származnak. Mivel az 1974 — 75. évi ásatásból származó növényi maradványok pontos lelőhelye ismeretlen, a növénycsoportokat térképen sematikusan ábrázoljuk. A 2. szintből származóknál az égtáj jelölésével, míg a többinél ennek elhagyásával. A. I. SZELVÉNY 2. SZINT ÉK-i FELÜLET (1975) Innen két csoportban azonos lelőhely jelöléssel kaptunk magvakat. Mivel összetételük némileg eltér, mindkettőt külön ismertetjük. I. 13 g elszenesedett lencse. A leletben szórványosan néhány gabonaszem is előfordult, (lsz. 33/78) Főzeléklencse (Lens culinaris Medik) (LXXII. 5.) Átm: 2,1-3,3 = 2,77 V: 1,3-2,0 = 1,63 Alakor (Triticum monococcum L.) 17 db (mért 16) H: 4,3-5,9 = 4,9 Sz: 1,7-2,9 = 2,3 V: 2,0-3,2 = 2,6 H/Sz 213 M/Sz 113 Sérült, különböző teltségű szemek. Erősen puffadtak. Tönké (Triticum cf. dicoccon Schrank) 68 db H: 4,0-6,3 = 4,9 Sz: 1,9-3,3 = 2,8 V: 1,8-3,0 = 2,5 H/Sz 175 M/Sz 89 134