Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982)

Bökönyi S.: Állatmaradványok a tiszaalpári bronzkori földvár ásatásaiból

Astragalus Méretek: 1. legnagyobb hossza 2. legnagyobb szélessége 3. legnagyobb mélysége 1 2 3 faj 1. 57,5 38 32 szarvasmarha 2. 60 41 30 szarvasmarha 3. 61 41 34 szarvasmarha 4. 61 45 35 szarvasmarha 5. 62,5 40 35 szarvasmarha 6. 63,5 43 37 szarvasmarha 7. 66 44 39 szarvasmarha 8. 66 46 37,5 szarvasmarha 9. 67* 48 — szarvasmarha 10. 68 46 37,5 szarvasmarha 11. 72 47 39 szarvasmarha 12. 72 49 39 szarvasmarha 13. 44 24 24 sertés Calcaneus Méretek: ugyanazok, mint az astragalusnál 1 2 3 faj 1. 111 35 44 szarvasmarha 2. 112,5 39 48 szarvasmarha 3. 113,5 38 47,5 szarvasmarha 4. 118,5 39 48 szarvasmarha 5. 103 32 39 vaddisznó 6. 55 24* 25 farkas 7. 37 13 14 mezei nyúl Metatarsus Méretek : ugyanazok, mint a radiusnál 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 190 190* 206,5 42,5 41 39 40 45 20* 21 47 35 22 25 22 22 12 12,5 4 47,5 49,5 45 51,5 56 5 42,5 40,5 39 39 44 21 22,7 43 40 21 24,5 22 20 23 / 28 28,5 25,5 28,5 30,5 16 faj szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha juh juh juh ló gímszarvas bal humerus distalis fele, jobb medencedarab, jobb femur diaphysisdarabja, bal és jobb femur distalis darabja, jobb metatarsus proximalis fele és bal metatarsus diaphysisdarabja) egy fiatal és két kifejlett egyedből származik. Sajnos az agancsdarabok annyira apró töredékek, hogy belőlük sem az agancs nagyságára, sem pedig formájára nem lehet következtetni. A három mérhető gímszarvas-maradványból egy mandibuladarab 46 mm-es előzápfogsorhosszával és egy proximalis metatarsusdarab 35 mm-es proximalis szélességével kistestű, egy distalis humerusdarab pedig 61,5 mm-es distalis szélességével kisközepestestű egyedre utal. Bár a bronzkori szarvasok kisebbtestűeknek tűnnek a neolithikusoknál, mind a tószegi (Bökönyi, 1952), mind pedig a tiszaluci (Bökönyi, 1960) telepről a tiszaalpáriaknál nagyobbtestü állatok voltak kimutathatók, ugyanígy Salgótarján-Pécskőről is (Bökönyi, 1968), ahol ráadásul — igaz, hogy késő-rézkorival kevert rétegből — a legnagyobb rózsakörméretű (360 mm) hazai szubfosszilis szarvasagancs is előkerült. Nem lehetetlen, hogy mindhárom mérhető tiszaalpári szarvascsont szarvastehenekből származik, azonban így is a nagyságvariáció legaljáról való. Az ó'% (Capreolus capreolus L.) egyetlen csontja egy baloldali humerus diaphysisdarabja. Sajnos belőle 127