Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Joós F.: Katona József hivatali irataiból

ván 9 garas híjján a pénzt és Gyertyát viszsza ad­tátok — [V:] Igaz az. Ez az Aszszony kit említettem én valtam Svátsikkal, és a Gyertyát együtt vettük, de az Asz­szony hamar észre vévén a dolgot utánnunk eredt, 's mindent vissza adtunk [. . . ] [K:] Mi Javaid vannak? [V:] Semmim sincs, hanem Fekete Farkasnál zsellérke­dem. [K:] Voltál é már fogva? [V : ] Voltam most Szent Mihály napkor gyanúból Fél­egyházán. [. . . ] [K : ] Jöttek már ide ennek előtte is több illy hamis Ban­kók, mellyek hogy ebből a Fábrikábol készültek ta­gadhatatlanok. Csak vallj igazat? [V : ] Mi többet nem költöttünk. Hiszen valamint min­ket, úgy tarthat Újfaludi János másokat is Költők­nek. Svátsik kih.jkv. 17. Febr. 826. [К:] Mi a neved? [V:] Szvátsik János 29. észt. RCath Félegyházi Takáts Mester és most Kortsmáros vagyok. [K:] Hol vetted a hamis Bankókat, mellyekkel elfogat­tattál? [V:] Szegeden a Felső Városban az elpusztult Templom mellett lakik árendába egy Újfaludi János nevű Csizmadia mester. Ez régi Esmerősse Félegyházi Csizmadia Rozokkel Jóseffel. Ez a Rozokkel szól­lított meg engemet, hogy Újfaluditol lehetne oltson Bankót kapni. Három héttel ez előtt voltunk elsőbb Újfaludinál, a ki egy jó ötös forintért 10. darab roszszat ígért; de hogy hol veszi se nem mondotta, se nem kérdeztem: Hihető Rozokkel tudja. [. . . ] Másodszor Farsang három nap előtt való Pénteken mentünk hozzá, 's Utoljára voltunk Szegeden most hétfőn 's kaptunk tölle 150. forintra valót. Melly­nek elköltése végett Ketskemétre igyekezvén, meg­fogadtuk Ns Kalmár Mihályt (:de a ki egy szót se tud az egész dologból :) beszállottunk Bíró Pálnak, mint Rozokkel Ipának házához; onnan az estve mindjárt elmentünk gyertyát venni. [. . . ] Azután elmentünk abba a Kortsmába, a hol kettővel [ötforintossal] bennünket elfogtak. [K : ] Éppen a mint ezt kimondaná, belépett Gyenes Jósef Kortsmáros, egy hamis 5. forintossat hozván be, mellyet neki (a mint most szemébe néz:) éppen ez az Ember adott borért ! adván neki 's Társának 3 ga­ras híjján 5. forintot viszsza. No ember mit szóllaszsz ezekre? [V:] Megesmérem, hogy én voltam Rozokellel; a viszsza adott pénz Rozokkelnél van. [K:] Ezen hazugságodból jön az ki, hogy ti Ketskemé­ten többet is költöttetek, s többször is megfordul­ni* ! J- ', . - - 'f • - 4- > ' ' ! I'nj tatok, mert már máskor is kerültek be 'de hasonló hamis Bankók? [V:] Én többet se nem voltam, se nem költöttem. [K:] Mi javaid vannak? [V:] Nínts egyebem mesterségemnél [. . .] Ns. Kalmár Mihály kih.jkv. 17. Febr. 826. [К:] Mi a neved? [V: ] Ns Kalmár Mihály 48. észt. RCath Félegyházi Lakos vagyok. [K:] Hogyan kerültél ezen Emberekkel öszve? [V:] Tegnap délbe a Kúton itatván, Szvátsik János meg­szóllított, hogy hoznám el másod magával Ketske­métre. Én tehát mivel neki külömben is adós vol­tam reá állottam, 's lehoztam Rozokkellel, a kinek Ipánál megszállottunk. De én nem tudom miért jöttek, 's tsak azt vettem észre mikor az üldözök rajtam jöttek, 's befogtak. [K:] Mi Jószágaid vannak? [V : ] Nínts egyebem 2 Lovatskámnál [. . . ] [ 1826. május 26-án a vármegye parancsára Svátsikot és Rozokkelt átadták aktákkal együtt Sánthi comissáriusnak Pestre szállítás végett. ] K. V. BÍRÓSZÉKI JEGYZŐKÖNYVEI Nemzetes Végh János Úr Bírói Jegyzőkönyvéből Die 12* Decembr. [1820. E% K. első írása itt.] 158. Pátsu Constantin panaszkodott, hogy Markatz Ersi nevű Személy, a ki a'múlt esztendőben szolgálója volt, azért mivel egy ezüst Kalán lopáson rajta érettetett, 's annak fejébe az abból tsináltatott gyűrűt a Ládájából ki vette, azért haragudván Markatz Ersi, a' Panaszlót, Huntz­futnak, feleségét pedig Kurvának mondotta, mellyért elégtételt kér. 158. Két napi árestom után elbocsájtatik. Die 27* February [1821] 513. Vég Jósef Pintér Legény, és Nagy László panaszol­ják, hogy tegnap után éjjel szembe jővén vélek Gál Jósef, és Bimbó András maskarában, minekutánna Vég Jósef egy klarinétot fújván, ezek eleibek tántzoltak volna, akkor Bimbó András egyet füttyentett és többek előrohanván (:kik között voltak a Nemes Bibitzek:) őket leverték, Vég Jósefnek a Clarinétját elvették, Nagy Lászlót pedig igen megverték, és midőn a közel lévő Mezei Kortsmábol a Város emberei segítségre jöttek volna, akkor Kotzkás Jósef Tizedesnek a Köpönyegét lehasították. 513. Nyilvánságos lévén az előadottakból a Panaszlot­taknak verekedések (:de azt a Város emberei is bizonyíty­1-2 •

Next

/
Oldalképek
Tartalom