Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Sz. Körösi I.: Adalékok a népoktatás történetéhez (a XIX. század második felében Kecskeméten és a Kiskunságban)
már tehetetlen vagyok valamit reparáljak rajta, még kevesebb baja volt amit azt tsak tettem rajta, magam jobbvoltáéít, de bizon most már ez fölösleg reperátiót sehogy sem bírhatnám nemis volna miből. . . hamar . . . fizetésbéli javításom sehogy sem történhetik meg, legalább az lakó helem házát méltóztatna Főtisztelendő Esperes Ür mentül előbb kieszközleni, hogy megreperálnák, ha tsekély fizetésem van is, legalább rongyos dűlt házba ne laknék . . ," 12 A kalocsai Érseki Hivatal levelet intézett a Helytartótanácshoz a kiskőrösi iskola ügyében s a vallás- és tanulmányi alapból kért segélyt. 13 Az 1868. évi népoktatási törvény hatására megindult az iskolák számának lassú növekedése — országos viszonylatban 23%-kai több iskola volt 1893ban —, de évtizedeken keresztül nem érte el a tankötelesek számának megfelelő arányt. A legnagyobb problémát a tantermek túlzsúfoltsága jelentette. Kecskeméten — ahol a város átlagon felül törődött iskoláival — 1875-ben a községi népiskola 12 tantermébe 1000 tanuló járt. Az 1890-es években a népiskolai igazgató még mindig arról panaszkodott, hogy az írások szépsége nem javulhat, mert nincs kellő hely a gyermekek számára. Hogy minden tankötelest fel tudjanak venni, a váltakozó tanítás rendszerét kellett bevezetni például a szarkási iskolában. 14 Vadkert és Izsák református iskoláinak tantermeiben szintén 80—120 növendék szorongott, Kiskőrösön a nyolcvanas—kilencvenes években évente 80 tanköteles maradt tanítás nélkül, mert nem fért be az iskolába. 15 A tázlári katolikus iskolateremben — ahová 104 gyerek járt — 9 pad volt, 5—6 tanulóra méretezve mindegyik. „Szükségből azonban minden padba beleszoríttatott 8—9 gyermek, de ezek a szorosság miatt sem írni, sem békességesen ülni nem bírtak. Csináltattam 4 db padot, de a 13 db pad még mindig oly kevés 12 Kelemen Gábor kántortanító levele Vondrák Ferenchez, a Kalocsai Székesfőegyházi Közép Kerület alespereséhez, a kerület királyi felügyelőjéhez és Szentistván helység lelkipásztorához, Kiskőrös, 1863. jan. 23. KEL, Kiskőrös isk. ir. 13 Az Érseki Hivatal levele a Helytartótanácshoz 1863. febr. 2. (másolat). KÉL, Kiskőrös isk. ir. 14 Kecskemét 1875. márc. 25. III. évf. 12. sz. 2-3., TORMÁSSY Sándor 1890. 5., Kecskemét közs. iskolaszékének jelentései 1891/92. jkv. 1898.• júl. 27. BKMLIV/1907. 15 Kecskeméti ref. egyh. megye jkve 1873. máj. 13—14. Kecskemét, 1873. 19. RL, Pest megyei ev. esp. közgy. jkvei EOL. 1—2. kép. Soltvad kert református iskolái a XX. század elején. (Püspcklátogatási ir. II.) Рис. 1—2. Реформатские школы Щолтвадкерта в начала ХХ-го века (РЛ Док. визита эпископа II.) volt, hogy a legnagyobb szorosság mellett is 12—20 gyermeknek állnia kellett" — írta a plébános. 16 Szegényes, egyszerű külső és túlzsúfoltság jellemezte Halas iskoláit is. 17 Kiskunfélegyházán 1882-ben az 1800 tanköteles közül csak 900 fért el a tantermekben. 18 A tanyai iskolák közül néhánynak az állapota jobb volt, mint a városi iskoláké, de a legtöbbre jellemző kép: ,,. . . a körösi út mentén lévő bérelt tanya egy szobácskája úgy sötétsége, mint alacsonysága, kis terjedelme miatt egy rozoga kunyhó, mely nem 16 Pupák János vadkerti plébános levele az Érseki Hatósághoz 1892. júl. 15-én, a tázlári iskola kijavítása tárgyában. KÉL, Vadkert isk. ir. 17 MOLNÁR István 1878. 8., NAGY SZEDER István 1936. 59., Kiskunhalas (helytört, monográfia) 1965. 66. 18 SZERELEMHEGYI Tivadar 1882. 262., METZNER Károly 1931. 15. 232
