Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Sz. Körösi I.: Adalékok a népoktatás történetéhez (a XIX. század második felében Kecskeméten és a Kiskunságban)

A címben szereplő kérdést állandó rovatként olvashatjuk a Kiskőrös környéki katolikus népiskolákról készített évi jelentésekben. A válasz szinte kivétel nélkül mindig és mindenütt azonos : „meit az Iskola igen kicsiny, mert kevésnek van felöltő gúnyája, mert a szülők gondatlanok, iskolába nem hajtják gyermekeiket", „Tél által ruhábul elszűkölködnek és könyvből", „Nyár által mezei munkára, liba, sertés őrzésére használják gyermekeiket a szülők"

39 A téli hónapokban az iskolamulasztások legfőbb indoka a szükséges téli ruha hiánya volt. A hideg téli hónapok különösen a pusztai iskolákban okoztak gondot. A kedvezőtlen időjárás, a hóakadályok, járhatatlan utak és a nagy távolságok miatt napokig, sőt hetekig szünetelt a tanítás. Kecskeméten a szülők a behavazott pusztákon át szekérrel vagy szánkóval vitték gyermekeiket az iskolába. A megyei tanfelügyelő 1877-ben a tehetősebb birtokosok figyelmét is fölhívta, hogy a várostól és a pusztai iskoláktól egyaránt távol lakó gyerekek iskolába szállításánál segítsenek, s gondoskodjanak a cselédség gyermekeiről is.

40 Időnként hetekig nem volt tanítás a járványos gyermekbetegségek : kanyaró, himlő, diftéria, infulenza miatt. Egyéb betegség miatt is sok gyermek maradt otthon, ezt bizonyítják a naplók lapjai között fennmaradt orvosi igazolások. Az őszi és tavaszi hónapokban a mezei munka kötötte le a nagyobb iskolás gyermekeket. Bár a népoktatási törvényt követően igen szigorúan elvégezték a tankötelesek összeírását, és figyelmeztették a szülőket a beiratkozási határidőre, novembernél előbb csak a városi iskolákban tudták megkezdeni a tanítást. Néhány kecskeméti pusztáról rendszeresen jelentették a tanítók, hogy a szülők október 15-ig beíratják ugyan a gyerekeket, de iskolába nem küldik őket. Ha a kedvezőtlen időjárás késleltette a gazdasági munkákat, a Kecskemét, Kiskőrös, Halas és Félegyháza környéki lakosság még november elején is laig tudta nélkülözni a gyerekek segítségét. Rendes tanítást nem lehetett folytatni így az iskolában, hiszen 39 Poszavecz J. helyettes tanító jelentése az akasztói iskoláról 1850/51. tanévről, 1851. szept. 1. KÉL, Akasztó isk. ir. 40 xÓTH József 1877. 10., Pásthy Károly népiskolai igazgató jelentései: 1891. febr., 1893. nov.-dec, 1895. jan.-febr., 1896/97. évi jel. Kecskemét közs. isk. sz. ir. BKML IV/1907. 41 Pl.: Kunszentmiklós közs. leányiskola 1—6. oszt. anyakönyvi és osztályzati naplója 1898/99. tanév. BKML VIII. 4. kép. Az iskolamulasztók szüleit pénzbírsággal büntették. (KÉLI., Kecel isk. ir.) Рис. 5. Облагали штафом родителей учеников за пропуск занятий (КЕЛ I., Док. школ. Кецела.) ilyenkor az előrelátható létszámnak fele sem volt jelen, s a tananyagot újra és újra elölről kellett kezdeni. 1884-ben a kecskeméti községi iskolaszék intézkedett, hogy a pusztai iskolákban csak 7 hónapig tartson a kötelező tanév, de ezalatt folyamatos tanítás legyen. A mulasztási naplók tanúsága szerint még ennyi ideig sem tartott valójában a tanév, a gyerekek többsége szeptember-október-novemberben még nem, április-májusban már alig ment iskolába. A tavaszi mezei munkák megkezdésekor az iskolások létszáma mindenütt erősen megcsappant. A második félévi létszámok általában alacsonyabbak az első félévieknél, sőt kisebb létszámú iskoláknál az is előfordult, hogy a második félévben senki sem járt. A baromfiak, libák, malacok őrzését a gyerekekre bízták a szülők, ők vigyáztak kisebb testvéreikre, ők vittek ebédet a mezőn dolgozóknak. Azok a családok, akiknek a városban vagy faluban házuk volt, de távolabb fekvő földjeik művelését csak az ottani tanyájukról tudták végezni, tavasszal kiköltöztek. Ilyenkor az iskolás korú gyerekek is mentek, számukra a tanév befejeződött. Erre utalnak a mulasztási naplókban gyakori „április hóban tanyára ment" bejegyzések.

41 Különösen a nagyobb gyerekek — harmadik-negyedik osztálytól kezdve — maradtak ki feltűnően nagy számban. Bizonytalan volt, hogy a következő őszön beiratkoznak-e újra, s folytatják-e tanulmányaikat. Állandó jellegű problémát jelentett ez még Kecskeméten, a városi iskolákban is, különösen a lányok vonatkozásában." ... a lányok a III. de még inkább a IV. osztályban már messze hátramaradtak az előirányzott számtól — írta 1886-ban 239