Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Telepy K.: Iványi Grünwald Béla korai munkássága, valamint a Kecskemétre költözés okai és előzményei

lések, dombhajlatok festői visszaadásának lehetőségeit, a nyári napsütés fény-árnyék intenzitásával. A már előbb tárgyalt Szakadék s az ez évi Földomlás (v. Szakadék)

81 készülődésnek tekinthetők a nagyarányú intim természeti élményhez, ahol az egyetlen hatalmas lombú fa koronája alatt a lovon ülő parasztlegény táj és ember egységbe kovácsolásával fontos képalkotó elem. Előbbi tájképein a nagy, látképszerű hegy-völgy vonulatot gazdag vegetáció borította, itt egyetlen sűrű lombkoronájú fa kínál enyhet adó hűs árnyékot az izzó napsütésben. Impresszionisztikus a felfogás, de sokkal anyagszerűbb a megoldása. Az erőteljes fény-árnyék kontrasztokból a júliusi nap intenzitására következtethetünk. A tájnak a művészre gyakorolt hatása is érződik egyúttal a nyári nap élményében. A létezésnek olyan derűvel való átélése jellemző a képre, amely érzelmi és értelmi motívumok egységét sugározza. A Nyíres két példányát ismerjük reprodukció révén. Az előbbi példánnyal már foglalkoztunk, a másik változat egy lovon ülő alakkal gazdagított erdőrészlet.

82 Mindkettő őszinte, bensőséges hangulatkép, sűrű erdőrészlet, előtérben a fehértörzsű, finoman vibráló lombozatú nyírfákkal. Érezzük a barbizoniak hatását. 1902-ben volt Paál László hagyatékának kiállítása Budapesten, ekkor ismerték fel e korán elhunyt nagy tehetségű festőnk művészi kvalitásait. Nagybánya elévülhetetlen érdeme, hogy megtanította a festőket közelről szemlélni a természetet, részleteiben következtetni a nagy egységre, ugyanúgy, ahogy a barbizoni mesterek tették. Paál mocsaras tá81 Reprodukálva : LÁZÁR Béla: Iványi Grünwald Béla. Bp. 1921. V. tábla. 82 MALONYAY Dezső i. m. 83. repr. 83 o. v. 103 X 128 cm j. i. 1. Grünwald В. Nóvák Sándor tulajdona. 84 Címe: Jelenet. O. v. 111x90 cm, j. j. f. Grünwald 1901. Baia Mare Muzeul, Ltsz. : 235. 85 O. v. 111,5x176 cm, j. j. 1. Iványi Grünwald Béla 1903. ápril. N. B. MNG Ltsz.: 5252 T. Akkor dr. Jánossy Béla helyi műgyűjtő mecénás vásárolta meg, aki a nagybányai festőket igen kedvelte. A képet Tavasz címmel is reprodukálják, pl. a K. Társulat 1904. tavaszi kiállításakor, a Szalon Újság 1908-ban (I. sz. 6.) Kiállítva: Kecskemét, 1967. 38. sz. 86 RÉTI István i. m. 218. 87 MALONYAY Dezső i. m. 84. 88 O. v. 146x200 cm, j. j. 1. Iványi Grünwald. Jelenleg Lenkey Géza tulajdona, Sturovo, Csehszlovákia. 89 RÉTI István i. m. 218. 90 GENTHON István: Az új magyar festőművészet története. 966. Repród. jai, széltől tépett, drámai erejű, száradt ágú hatalmas fái egy-egy tisztáson küzdenek a viharos széllel, Grünwald nyírfái az erdő mélyén csendben tárulkoznak ki a tavaszi enyhe napsütés, levegő életet adó melegének. A természeti jelenségek láthatóan foglalkoztatják. Stúdium a nagy kiterjedésű tájba helyezett, két lovat ábrázoló képe is,

83 Táj lovakkal (29. kép.). Viszont nőalakokkal megoldott Jelenet-e (a Nagybányai Múzeum tulajdona) a ruháskosár körül színes ruhában foglalatoskodó nőkkel valamivel előbb készült, 1901ben, s későbbi, hasonló témáinak egyik korai jelentkezése.

84 Kvalitásban a Bércek között-höz hasonlítható újabb remekműve, a Tavasai kirándulás, melyet többször Tavasz címen is reprodukálnak. Keletkezési ideje 1903

85 (30. kép.). A tőkési dombhajlatban felfelé kaptató hintó témája tavaszi és nyári megfogalmazásban is napvilágot látott. Az erősen rézsútos úton kétlovas hintó halad felfelé, benne egy pár. A különböző zöldek harmóniájában a nő fehér ruhája, vörös kalapja szinte kihívóan ragyog. A tavaszi táj még zsenge növényzete, s a napfénytől átitatott, széltől űzött, fehér gomolyfelhőkkel borított ég a nyári változatnál némi átalakítást mutat. Itt a fák, bokrok benőtték a dombot, a virágok virítanak a zöldben, a hintóban pedig azúttal két nő ül. Ennek a változatnak a címe Nyári délelőtt

66 (31. kép). Ez utóbbi kép helye ismeretlen, Réti felsorolásából van tudomásunk róla, s Malonyay reprodukálja könyvében.

87 Nemrég Csehszlovákiából hír érkezett e kép ottlétéről. A nagyon rossz állapotban levő vászon tüzetes vizsgálat után valóban Grünwald művének bizonyult, méreteiben jóval nagyobb a Magyar Nemzeti Galériában levő Tavaszi kirándulás-nál. A kép nem azonos az 1903ban készült Nyári délelőtt-ként számon tartott művel, annak későbbi változata. Szemtanúk szerint a képet az I. világháború idején Ullmann báró rendelte volna meg, aki ragaszkodott felesége és annak barátnője hintóban való megörökítéséhez.

88 A Tavaszi kirándulás ma is állami tulajdonban levő példányáról Réti azt írja, hogy „Grünwald és a nagybányai természet mélyen jellemző kedélyi tulajdonságai találkoznak e képen öntudatlan harmóniával.

89 Genthon István reprodukálja a magyar festészetről szóló könyvében, s úgy véli: „a fejlődés sodra az impresszionizmus felé vitte".

90 Petrovics Elek, amikor 1940-ben Grünwald halálakor méltató cikket ír, 259