Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Joós F.: Katona József hivatali irataiból

néhány szabad pályán működő lateiner: ügyvéd, orvos, mérnök. Ezeknek mulatozó életéről hű képet rajzol Hornyik János „Egy lap Kecskemét város újabbkori történetéből" c. cikkében.

9 Fontos tényezői voltak a város életének az iparosok. Céheik egyes kérdésekben, mint mesterlegények ideköltözése, mesterré avatása, nemegyszer a tanács határozatát is megvétózták. Szakmánként és azon belül felekezetenként elkülönülve ünnepeltek, gyászoltak, mulatoztak. Utóbbiról árulkodik, hogy Katona korában a számos borivó- és mulatóház sorában „Szűrszabó Pintze" és „Csizmadia Pintze" is volt. Hangoskodással vétette észre jelenlétét a köztörvények alól kivett beszállásolt katonaság. „Katonák excessusa" címmel több ügyirat is található az egykorú levéltári anyagban. A rendet megszegő katonák felett még tettenérés esetén sem ítélkezhetett a város bírósága, át kellett adni őket további eljárásra a katonai hatóságnak. Előfordult, hogy tiszt urak is átlépték a békés együttélés parancsolta határokat. Például az 1824. év farsangján a város ügyészi kara bált rendezett. A február 9-én tartott és 23-án megismételt bálnak olyan sikere volt, hogy március 1-ére jelmezbál rendezését határozták el. Katona szerezte pesti színházi ismeretsége révén a jelmezeket. De ez a báli est botrányba fulladt. A cs. k. tisztek azzal az ürügygyei, hogy nem kaptak meghívót, hivatlanul jelentek meg a bálteremben. Gúnyos kiáltozásokkal megzavarták a mulatságot, majd közkatonákat, szolgálókat, korcsmai nőszemélyeket hívtak a helyiségbe. Az eredetileg meghívott közönség kénytelen volt eltávozni. Csányi főfiscalis panaszt tett az óbesternél, de panaszának nem volt eredménye.

10 A város gazdasági eletének, a fentebb már említett céhekbe tömörült kisiparosságon kívül, nem kevésbé 9 Emlékkönyv Hornyik János halálának félszázados évfordulója alkalmából. Szerk. GARZÓ József. Kecskemét, 1935. 18-46. 10 HAJNÓCZY Iván : Új adatok Katona Józsefről. Napkelet 1928. máj. 6. évf. 706-708. 11 KISS Barnabás: Kecskemét múltja és jelene. Kecskemét, 1939. 58-59. 12 BKmL K. V. ügyészi iratok, a 25. fasc.-ban sz. n. iratcsomag „Katona József, Csányi János, Sárközi Sándor ügyészi iratai" felirattal. Az iratok közt van a'f iscalatusnak Csányi János és Katona József aláírásával ellátott 1823. máj. 10-én kelt jelentése a város bűnözési helyzetéről. Az I. fejezet foglalkozik az állandóan tanyán élő pásztorokkal. fontos tényezői voltak az országosan jóhírü állattenyésztő, szőlő-, gyümölcstermelő gazdálkodók, valamint a kereskedők. Utóbbiak közé tartoztak a törökök elől idetelepedett görögöknek a magyarságba fokozatosan beolvadó utódai és az akkor még korlátozott számban itt-tartózkodási engedélyt nyert tolerátus zsidók. Az ipari, mezőgazdasági termelők és kereskedők együttműködése tette híressé és látogatottá a város országos vásárait és hetipiacait. Az önálló mestereknek, nagygazdáknak, kereskedőknek természetesen segítőkre is szükségük volt. Ezek a feudális kor sereghajtóiból kerültek ki. Mesterlegények, béresek, kertészek, mezei- és házicselédek, pásztorok, valamint a katonaságra számító ún. szabad személyek alkották ezt a kevés iskolázottságul, babonaságra hajlamos tömeget. A följegyések mutatják, hogy mennyi bajnak, gondnak voltak okozói. Olvashatunk a jegyzőkönyvekben szökött, tolvaj cselédekről, vásári tolvajokról, mulatozó, verekedő legényekről, paráználkodó, betegséget terjesztő személyekről. A pásztorokkal főleg az állandóan városon kívül tanyá?ás miatt akadt dolguk a rendfönntartó hatósági közegeknek. Közbiztonsági okokból és a közszolgáltatás teljesítése alóli kibúvás lehetetlenné tétele végett már a XVI. sz. végétől tiltotta a tanács az állandó kintlakást. A tiltó rendelkezést elég sűrűn ismételgették. Valószínűleg nem sok eredménye lehetett a tilalomnak, mert Katona ügyészsége idején 1825-ben, 1827-ben és 1830-ban is kihirdették.

11 Az úriszék 1823-ban jelentést kért az ügyészi hivataltól a város bűnügyi helyzetéről. A Csányi János és Katona Jc>zsef által aláírt terjedelmes beszámoló a tanyán kint élő pásztornépet jelöli meg a bűnözés egyik fő gyakorlójának és előmozdítójának. A jelentés szerkesztőinek megállapítása szerint a pásztorok cserényei a gonoszságra nevelés gimnáziumai, a nagy közös legelők, mint pl. Pusztaszer, a tavasztól télig tartó tömeges pásztoregyüttlétekkel meg egyenesen a rossz universitásai. Az ártatlanul közéjük kerülő ifjú legény hamarosan céhbeli zsivánnyá nevelődik példájuk láttán.

12 A város életét irányító tanács dolgaiba és a hatalom gyakorlásába ismételten megpróbált beavatkozni a maga javára a nemesség vagyonosabb része. Katona ügyészsége idején 186 nemesi család élt Kecskeméten. Ezek nagyobb része kisnemes volt, a köznépi kisgazdákénál nem nagyobb birtokon dolgozgatott csa-