Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Sümegi Gy.: Katona József múlt századi arcképei

meretlen művész egy állítólag Kecskeméten őrzött festmény nyomán" készítette.

59 A Barabás-rajznak a pasztellképpel való rokonsága annak ellenére fönnállhat, hogy a feltételezett eredeti előképtől jelentős mértékben eltávolodott. A panyókára vetett mente és a bajusz állása azonban fölvillantja a rokonitás kevéske lehetőségét még akkor is, ha egyébként az 1853-as Rohn-metszettel és természetesen a MAGYAR ÍRÓK ARCKÉPCSARNOKA-belivel sem kizárható a kapcsolata. De ez utóbbival a megrendelők és talán Barabás sem lehetett megelégedve, mert nem ezt ismétli meg Sziládynak, hanem újra költi az író arcát (6. kép). Nem lehet véletlen, hogy az 50-es években több Katona-ábrázolás készült, mint bármely más évtizedben. A Bánk bán jelentőségét Katona halála után ismerik föl, és a 30-as, 40-es években már szinte országszerte egyre több helyen játsszák sikerrel. Katona és Bánk bánja fokozódó népszerűségét jól érezte meg 7. kép. Czélkuti—Züllich Rudolf Katona-szobra a Nemzeti Színház mellett, 1857. . Abb. 7. Die Katona-Statue von Rudolf Czélkuti—Züllich, beim Nationaltheater, 1857. Horváth Döme, és ezért adja át két kiadásban is (1856, 1860) az olvasóknak a drámát, s teszi ezt akkor, mikor a színpadról a cenzúra miatt időlegesen kiszorult. Az arcképek a Katonát bemutató írásokhoz és a Bánk bán-kiadásokhoz kellettek. Ezekhez még két szobor is társul. Bemutatásukat elsősorban portrészerűségük, az említett arcképekkel mutatkozó kapcsolataik indokolják. Czélkuti-Züllich Rudolf szobrász 1855 áprilisában végleg itthon, Pesten telepedett le. Vörösmarty, Petőfi és Széchenyi mellszobrának elkészítése után, 1857 nyarán megbízást kap Tomori Anasztáz Pest vidéki gazdag földbirtokostól, a művészetek önzetlen támogatójától Katona József életnagyságú szobrának elkészítésére. Veress Endre szerint

60 Züllich „lázas sietséggel" fogott munkához. A szobor anyagmintájának tervét igen gyorsan elkészítette, mert 1857. augusztus 9-én „nagy szobrának tervét már bevégezte"

61 és rövidesen el is küldte egy bécsi öntödébe, ahonnét a horganyból öntött mű 1858. április elején meg is érkezett. A szobrot a Nemzeti Színház előtti kis kertben 1858. június 8-án föl is állították. (7. kép) Ez volt hazánkban az első szabadban elhelyezett emlékszobor. Züllich műve azonban nem aratott nagy tetszést. Greguss Ágost heves támadásba kezdett ellene.

62 Kifogásolta, hogy a szobrász Katonát mint írót és színészt együtt jeleníti meg, noha csak az írót, az elmélyedt gondolkodót kellett volna. A szoboralak mintha lépni készülne, hátravetett feje és égnek emelt karja játék közbeni színészt mutat. Katona író voltára csak a jobb kezében tartott toll utal. Greguss nem lát összhangot az alak és a kezében megjelenő tárgyak: toll, álarc és köpeny között. Szerinte a végtagok aránytalanok, a fej kicsi a testhez, a koponya az archoz képest, a homlok alacsony, a láb „otromba nagy", a karok nem arányosak, a kéz mintha kesztyűben volna és az arcnak semmiféle kifejezése nincs. A szobor kidolgozása elnagyolt és durva. Greguss támadására sértett művészi hiúsággal válaszolt a szobrász. Ő — mint kifejzi — Katonában „. . . a magyar drámairodalom hősét s általa ezen irodalom megala59 KERESZTURY Dezső i. m. 335. 60 VERESS Endre: Czélkuti-Züllich Rudolf szobrász élete és munkája. (Klny.) Kolozsvár, 1911. 44. 61 Vasárnapi Újság, 1857. 322. 62 Greguss Züllich szobrára vonatkozó nézetei megtalálhatók: VERESS Endre i. m. 45-47. 129