Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Telepy K.: Iványi Grünwald Béla korai munkássága, valamint a Kecskemétre költözés okai és előzményei

el. 17 Grünwald egy kisméretű képe a Katona József Múzeum tulajdonában — Első lakásom Nagybányán címmel—valószínűleg az első nyáron használt egysze­rű parasztház festői emléke 18 (4. kép). A kis vászon egész képterét betöltő ház színei, a kékek erőteljes hangsúlyozásával — új hang Grünwaldnál. Míg a magántulajdonban levő Kertkapu ez időszak natura­lisztikusabb felfogású emléke 18 /a (5. kép). A készülődés a bemutatkozásra igen fontos, és a kolónia számára sorsdöntő jellegű volt. Ekkor kezd Ferenczy a Hegyibeszéd második változatának fel­vázolásához, Hollósy a Rákóczi induló kompozíció­jának kísérleteihez, Grünwald pedig a már előző év­ben elkezdett nagyméretű képet, a Vak bányász-t készül befejezni. Az érzelmes kép erősen kapcsolódik Fényes Adolf Szegényember sorozatához, s előképek­kel a német Armeleutemalerei bőven szolgált. Grün­wald végül is a vázlatban maradt képet nem vette többé elő, kiállításon sem találkozunk e félbenhagyott művével, de Réti István mégis foglalkozik a fest­ménnyel. 19 Festőnk másik két témáját dolgozta fel. Nem tartozott a magát őrlő, gyötrődő, festői meg­fogalmazás miatt kínlódó művészek közé. Ismerte tehetsége határait, s ha olyan vállalkozásba kezdett, mely erőit meghaladta volna — mint az imént emlí­tett művénél is —, egyszerűen abbahagyta a témát, így maradt vázlatos megfogalmazásban a Hazafelé с képe is.­0 (6. kép) Lehetséges, hogy még nem készült fel a szabadban való festés fényproblémáinak meg­nyugtató visszaadására, ezért választotta itt is a sötét, 17 1929-ig, Ferenczyné haláláig laktak itt Ferenczyék, azután ez a ház Mikola Andrásé lett, akinek az özvegye máig ott lakik. „A Petőfi utca során laktunk Ferenczy, Réti és Grünwald . . ." RÉTI István i. m. 303. 18 O. v. 45x56 cm, j. j. 1. Grünwald Béla. Kecskeméti Ka­tona József Múzeum, Ltsz. : 68.190. Kiállítva: Kecskemét, 1969. 1. sz. 18/a Kertkapu, o. v. 115x100 cm, 13. Aukció, 1965. 19 RÉTI István: A harmincéves Nagybánya. Művészet 1926. 7. sz. 366-382. 20 O. lp. 53,3 x 81 cm, MNG Ltsz. F. K. 10. 250 T. 21 O. v. 81 x99 cm, j. n. MNG Ltsz.: 9769 T. Az első nagy­bányai kiállításon a Műcsarnokban a katalógus 70. számán Naplemente címmel valószínűleg ezt a képet találjuk. 22 Fürdő fiú címmel az I. nagybányai kiállításon a katalógus­ban 67. szám alatt szerepelt, jelenleg dr. Kelemen István tulajdona o.v. X 72 cm j. j. 1 Grünwald Béla 23 RÉTI István: A harmincéves Nagybánya. Művészet 1926. 7. sz. 366-382. 24 A kép Bozsó János gyűjteményében van Kecskeméten,. o. v. 210 X 240 j. j. 1. Grünwald Béla 25 RÉTI István i. m. 216. 26 O. v. 172x101,5 cm, j. j. 1. Grünwald Béla. MNG Ltsz.: 1647 T. esti színekkel és ismét a kelő hold sárga fényével ala­kított témát. A Zazar patak partjának rőtes, koraesti hangulata ragadta meg Nő vízparton c. képének megfestésekor 21 (7. kép). Az első nagybányai kiállításon Naplemente címmel szerepelt. A modell Hollósy felesége volt. Az alkonyi rőtes napsugár sötétvörös egységbe foglalja a tájat, vörös villan a fehér ruhán, s kék árnyékok nyúlnak el az alak körül. A színes árnyékok felhasz­nálásának újszerű megtalálása Szinyei nevéhez fűző­dik a magyar festészetben, a nagybányaiak azonban, nem sokkal később a francia „Fauves" célkitűzéseit követve erőteljes mélykék színekkel hangsúlyoznak. A másik, ugyancsak az első kiállításon látható kép a Fürdő fiú volt, melyről eddig Réti leírásából alkot­hattunk fogalmat, s a M. Nemzeti Galéria fotótárában talált kép azonos ezzel. Nemrég örömmel fedeztük fel magántulajdonban a képet 22 (8. kép) Az 1897-es nyár főműve Réti szerint a Holdfelkelté-hez hasonló téma, az Est a tanyán volt 23 (9. kép). Sokáig nyoma ve­szett a képnek, Réti, amikor a harmincéves Nagybá­nyáról emlékezik, Vándorlegény címen említi. 24 Nem­rég Kecskeméten, Bozsó János gyűjteményébe került ez a korai Grünwald-mű, melyről eddig csupán leírás­ból alkothattunk fogalmat. ,,A könnyű, meleg, bar­nás tónusokban finoman rejtőzködtek az alkonyat lilái, szürkés-kékjei. A nyári est levegője körülöleli az alakokat, a tanya népét, amint körülállják a fehér­barna foltos tehenet, s a frissen fejt tejből egy köcsög­gel megkínálják az odavetődő fáradt vándorle­gényt". 25 A kép az idők viharában csodálatos módon a nagyobb sérüléseket elkerülte, azonban erősen be­sötétedett s restaurálásra szorul. Ez a kép is az érze­lemre apellál. Grünwald hideg fejjel soha nem fog művészi mondanivalójának megvalósításához, képi megfogalmazásához. Az embert mindig megtaláljuk pillanatnyi állapotának lélekrajzával, akár gondjaival, akár álmodozásai közepette, vagy a természetben el­merülten. Az álmodozás révedező, szomorú hangulata árad a Münchenben festett Műteremben с képéből 26 (10. kép). Gondolatvilága közös a Réti-féle Bohémek Ka­rácsonya idegenben с művével. A festő magashátú, kényelmes fotelben ül, az esti szürkület bágyasztólag hat érzékeire. Tartásában van valami, ami arra enged következtetni, hogy elégedetlen munkájával, s ez a pauza most az eredménytelen órák kitöltése. Szorosan mellette aranykeretben a kép részlete látszik, érzékel­252

Next

/
Oldalképek
Tartalom