Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Vass E.: A kalocsai náhije 1548. évi török adóösszeírása

gepán Ferenc ferencrendí szerzetesnek felmentést adott azzal, hogy egyházi javadalmat és méltóságot elfogadhat. Ugyanez a VII. Kelemen pápa Habsburg Ferdinánd kérésére 1528 közepén János királyt és híveit a törökkel kötött szövetség miatt kiközösítette. Közben u

gyani

s a

z em

lített Laszky Jeromos Konstantinápolyban 1528 februárjának elején szövetségi szerződést kötött a törökkel, amely egyenlő felek közötti védszövetséget rögzített. Frangepán Ferenc volt római ferencrendi szerzetes, ekkor már kalocsai érsekként, Lengyelországban János király követe volt. Kalocsai érsek volt, de a menekült János király udvarában élt. Kalocsán pedig a Ferdinánd-párti káptalan kormányzott. Ezt bizonyítja Szalaházi Tamás Ferdinánd-párti királyi kancellár Budán, 1528. augusztus 9-én, Ferdinánd királyhoz intézett levele, melyből megtudjuk, hogy: „. . . Kalocsán elfogták Lukács deákot, János (király) titkárát, ki a törökhöz volt küldve. Megbízó levelei a császárhoz, Ibrahimhoz, Mehmedhez és Laszkyhoz szóltak . . .". Mihály kalocsai prépost Budán, 1529. július 22-én kelt Ferdinánd királyhoz írott levelében szintén hivatkozott erre az esetre, és ezt a hozzá való hűségének bizonyítására használta fel.

11 Szapolyai János király, a törökkel előre előkészített módon, 1528 októberében Zemplén megyénél visszatért az országba. Valószínűleg ugyanekkor Mehmed szendrői szandzsákbég is sereggel János király támogatására Ti télre, majd Makóra érkezett. Szapolyai János király szintén ide igyekezett, és 1528. november második felében itt személyesen találkozott Mehmed szandzsákbéggel, akivel főleg katonai kérdésekről tárgyalt. Miközben Mehmed szendrői szandzsákbég Makóra érkezett volna, útközben csapatai Becse, Becskerek és Csanád Ferdinánd-párti őrségeit levágták, és e várakat János király kezére adták. Majd 1529 januárjában ismét Bácskába vonult, és Bács Ferdinánd-párti helyőrségét felszámolva ezt a várost is átadta a János-pártiaknak. János király Lippán, 11 WINKLER 1935. 18-19.; - BUNYITAY 1902 I. k. 347, 357, 358, 360, 390; - SZALAY 1861. 123-125: a török —magyar védszövetségi szerződésről újabban KUBINYI András Bécsben és SUGÁR István Egerben új adatokat talált. SZÁNTÓ 1977. 17-21.; - A Kalocsán 1528 augusztusában elfogott Lukács deákról : SZALAY 1861. 129 és BUNYITAY 1902. I. 481. 12 BOROVSZKY1909. 95-96. ; - SZALAY 1861.140-141 ; - BUNYITAY 1902.

1. 441-442.; - WINKLER 1927. 34. 13 BUNYITAY 1902. I. k. 443 1529. április 9-én kelt levelében kéri VII. Kelemen pápát, engedje meg Frangepán Ferencnek, a ferencrendiek római provinciája miniszterének, hogy az ország szolgálatában nála maradhasson. A János-párti kalocsai érsek, Frangepán Ferenc tehát ekkor Lippán János király udvarában volt. Adatok vallanak arról, hogy Mehmed szendrői szandzsákbég csapatai 1529 tavaszán még mindig a Bácskában táboroztak. Erről és ennek a következményeiről Posa István kalocsai szervitor Kalocsán, 1529. április 11-én kelt levele tudósít, melyet Budára Mihály kalocsai préposthoz írt. Ebben értesíti, hogy a törökök a szerbekkel együtt pusztítanak a Duna—Tisza között, és már Szentimre, Tetétlen, Vadkert, Kiskőrös és más helységeket égették fel. A lovakat és szarvasmarhákat az emberekkel együtt elhajtották. Winkler Pál munkájából tudjuk, hogy ekkor Kalocsa várát a káptalan tagjain kívül mindössze 18 zsoldos katona védte.

12 A Budán lakó Mihály kalocsai prépost 1529. április 12-én kelt levelében Ferdinánd királynál panaszt emel a kamara ellen, hogy a kalocsai kastély és székesegyház védelmére kiadott királyi parancsokat nem teljesíti. A levélből megtudjuk, hogy Ferdinánd király az előző évben Pozsonyban a sárközi kerület védelmi központját, Kalocsát megerősíteni rendelte el. Az elmúlt év óta Kalocsán semmi sem történt, és a törökök és velük a hozzájuk csatlakozott bácskai szerbek csapatai 1529 tavaszán az egész Duna—Tisza közét ellepték. Szapolyai János király visszahozása volt az ürügy, de valóságban zsákmányszerzéssel foglalták le magukat.

13 Budán, 1529. április 18-án kelt levelében Mihály prépost értesíti Ferdinánd királyt, hogy a törökök a Tisza és a Duna közötti területen már Pesttől délre két mérföldre levő Harasztiig nyomultak, és a keresztények mindenhonnan menekülnek. Tegnap, írja a prépost, Révfalunál, Kalocsa felett Pesttől három mérföldre, ismét nagy tömegű keresztény menekült a törökök elől át a Dunántúlra. A kalocsai káptalan Kalocsán, 1529. május 18-án kelt levelében értesíti Mihály prépostot, hogy fogytán az élelmiszere, mivel a keresztény lakosság ezen a területen feleségeivel és minden vagyonával átkelt a Dunán és elmenekült. A törökök és a rácok minden terményt és azokat a lakosokat, akiket elértek, hajókkal elhurcoltak. Kalocsát és az idemenekült családokat Török Bálint szabadkai embereinek ezekben a napokban Kalocsán véghezvitt pusztításai is fenyegetik. Ugyanezen a napon 13