Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Bognár Z.: Szilády Áron kiadatlan leveleiből

Budán van, menjek fel hozzá a ministeriumba, s ott tér­képen kinézünk mindent stb. Most hát majd a jövő héten, gondolom szerda körül, oda megyek, addig szeretném, ha Ubmék tanakodva egyetmást megírának. Én a legjobb reménységgel vagyok, ergo otthon se desperáljanak. 44 Sipos az Ökrösnek küldött dolgot kérte, s úgy veszem észre, tetszik neki. Én Ökröst ezentúl lepni fogom, s egy betűt sem engedek abból, a mit Ubám jónak látott neki elmondani. (Bepecsételve átadtam.) Ma kaptam meg a Nagy F. féle dolgot, hozott levelet is, majd megpróbálom minirozni 45 , ha Pap M. ezt adta volna be, vagy ilyesfélit. Azt hiszem, hogy Ökrös, és Hollán útján megyek vala­mire, ha már hatónk közül nekem kell utoljára is moz­gatni, de a töltésekről aztán gondolkozzanak ám oda haza, hogy ki ne fogyjak. A mit én felérek ököllel, azt majd mondom, repetálom magamtól is. A mint írtam, Szerdáig írjanak. Ne desperáljanak ! sz. ö. Sz. Á. Bajom semmi sincs, holnap Ballaginál ebédelek Nagy Péter püspökkel. Napirend: 7 órakor kelet, este 7ókor haza jövök, vagy színházba s tudok dolgozni. Gyulaival ma is veszekedtünk, s utoljára elismertük, hogy mind ketten okos emberek vagyunk(?). Dózsa Elek halálán van. 10. Pest, 1867. October 25. Kedves Urambátyám! Ez úttal igen röviden és semmiről sem fogok írni. Szükségtelennek tartom azért, mivel Nagy F. úgyis fel­jön, s ő bőven referáland a vele megbeszélendőkről. Kü­lömben sem állok jót magamról, hogy minden második szavam nem quota 46 , millia praecipuum 47 s isten tudja mi nem lesz, mert egy hét óta tététől talpig financier-vé tett a kénytelenség. Egyes egyedül magam valék jelen az osz­tályban részünkről, s naponként 3 óra hosszáig kellett 20—22 ember ellenében vagdalkoznom. Ma is 10-től l-ig. Ma érkezett egy segítségem Gaal Petiben, de kellett is, mert már kezdtem unni a mulatságot. Minden igyekeze­tünk az, hogy ha egyebet nem bírunk kivinni, legalább hátráltassuk az eldöntéseket. Ebben tegnap óta Deák maga is velünk tart, s van nagy megoszlás a D. pártban, mit lapokból is olvashatott. Mivé fejlik, még nem tud­hatjuk. Bizony, szegények. az emberek. Kelle-e egyéb bizonyíték annál, hogy egy kálvinista papból lett — még pedig egy 24 óra alatt lett — pénzügyi disputans, oda desperál — lat. kétségbeesik, reményét veszti miniroz — lat. kisebbít, csökkent quota (kvóta) — lat. hányad, arány 1867—1918 között az a hányad, amely az Osztrák—Ma­gyar Monarchia közös ügyeiből folyó közös teherből Magyarországra hárult. Az 1867-i kiegyezési törvény sze­rint meghatározott időre, tárgyalások alapján állapítot­ták meg, először 30%-ban. Később emelték. millia praecipuum — lat. számtalan (ezer) előny tudja vinni a dolgot, hogy a szavazásra jutásig minden módot felhasználva 10 napon keresztül késleltette a dol­got. Bizony nem én mellettem, hanem a többiek ellen bizonyít. Osztályomról azt hitték, hogy legelőször lesz kész, s úgy látszik, hogy a legutolsók közt ballagand. Főfő ellenfelem Kautz volt, — igaz, hogy a többi még ennyi sem. О pedig itt már azok előtt, a kik ismerik =. Több tehát én sem, mint a o-k megfelelője a szerencsés helyzetben. Még ennyit sem nevettem életemben egyszer­egyszer. De hogy már valamit is írjak, tehát szólok a csatorná­ról. Itt Kecskemét alattomosságával s Pest megye fenkölt szuszogásával van dolgunk. Kecskeméti zsiványság te­kerte feléjök a csatornát, mégis ők is szerencsi okokról szeretnek gyanúsítólag discuralni. Tegnap hallom, hogy Szabadszállás felé akarják vinni, s onnan kanyarítani Kecs­kemétnek. Rádayval ma beszéltem, s remélhetjük, hogy Halast ott ahol teheti, meg fogja említeni. Halasra Nov. 6. előtt nem mehet. Vasárnap voltak a Hatvan—Berény —Szolnoki vasútügy dolgában a minis­ternél, s szokásos bíztatásban részesültek. Levelet nekem is küldött, de nem talált itthon, s így csak Sipos és Pethes, meg a három mérnök volt tán vele. Ma dühöngött, hogy most meg Pest város tanácsa a Hatvan—Czegléd vonalat pártolja, mert Szentkirályinak érdeke úgy kívánja. Soha ily confusiot s ennyi vasút építő egymást csaló politikust, amennyi itt van. Hollánnal még nem beszéltem a naponkénti osztály ülések miatt, hol ő is el van foglalva, hanem hiszen ez nem baj. Kis Miklóstol hallom, ha igaz, hogy neki mondta volna Hollán, hogy egy mérnököt már kiküldött a fran­cirozásra oly világos utasítással, hogy ha csak lehet, Kecs­kemétet beleejtse. Úgy látom, hogy ha többre nem is, annyira rá mehetünk, hogy Majsának vigyék. Ezt ter­mészetesen én tőlem senki sem fogja hallani, hanem ezt, ha egyebet nem is, tán ki lehet szorítani. Ne csudálkozzék azon, hogy így írok. Tegnaptól kezd­ve fél kilenczre már a püspöknél vagyunk, hol a prot. törvényjavaslat körüli előmunkálat felett pipázunk, onnan 10-re az akadémiába kell menni osztály ülésbe. 1-kor ebédelni nyargalok; 3-kor ismét Töröknél, 6-kor pedig a Clubba conferentia 8—9-ig. Ennél többet 5 ft-ért, azt hiszem, kívánni sem lehet. Egészséggel győzöm. Tegnap kezdtem érezni a sok disputát, de mára megint kipihen­tem magam, s a feletti örömömben, hogy ketten lehet­tünk, mindent elfelejtettem. A super, gyűlés eltart vagy Csütörtökig. Addig tehát ne sokat várjon tőlem Uram­bátyám, mert külömben sem állhatok jót arról, hogy a mit írok, leírtam. Bocsásson meg a dibdáb levélért addig is, míg külöm­bet írhatok. Isten áldja meg! sz. ö. Sz. Á. 211

Next

/
Oldalképek
Tartalom